Brusnik (Srbac)
| Brusnik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Srbac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 93 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 10,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,66 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 45° 06′ 58″, k. h. 17° 41′ 25″45.116111°N 17.690278°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 58″, k. h. 17° 41′ 25″45.116111°N 17.690278°E | |
Brusnik (szerbül: Брусник), település Bosznia-Hercegovinában, Srbac községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 53, közúton 66 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 14, közúton 17 km-re keletre, a Srbac-Derventa főút mentén, 93-500 méteres tengerszint feletti magasságban, a Száva déli partján, az azonos nevű patak torkolatánál és a Motajica-hegység északi részén található. A falut északon a Száva határolja, mely egyúttal a Bosznia-Hercegovina és Horvátország közötti határt is jelenti. Maga a falu nagyrészt a patak mentén települt, déli részei pedig felnyúlnak a hegység északi részére. Motajica nagy részét erdő borítja, különösen jó minőségű tölgy és bükk, mely a hegység többi részével ellentétben az északi oldalon megmaradt. A történelem során a felkelések és háborúk idején a hegység gyakran szolgált búvóhelyül a helyi lakosság számára. A falu közelében a hegyoldal szinte függőlegesen esik a Száva partjaiig.[3]
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 167 | 87 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 2 |
| Jugoszláv | 6 | 0 |
| Egyéb | 2 | 4 |
| Összesen | 176 | 93 |
Története
A térség 1535/36-ban került oszmán uralom alá, amikor Huszrev bég elfoglalta Kobaš és Levač várait, és átkelt Szlavóniába seregével. Ekkor ez a terület a Kobaši kádiluk, a Banja Luka-i vijalet és a Boszniai Szandzsák része lett. Később a kadiluk székhelyét Kobašból Banja Lukába helyezték át, Kobaš pedig az alsóbb közigazgatási egységek (kapitányság, megye, járás) székhelye volt. Az osztrák-török háború (1716-18) a pozsareváci békeszerződéssel ért véget, amelyet 1718. június 21-én írtak alá Pozsarevácon. Ausztria megkapta Bijeljinát és a Szávától délre egy keskeny sávot (Brčko, Bosanski Brod, Kobaš, Dubica és Furjan). Abban az időben számos menekült és száműzött érkezett Szlavóniából, Macsóból (Szabács és Loznica) és a Birodalom más elveszett területeiről a kobaškai kapitányságba és Bosznia északi részébe. 1723-ban az osztrák betörések miatt a kapitányság székhelyét Kotorba (a mai Kotor-Varoš) helyezték át. A Száva folyó mentén található falvak (Kaoci, Vlaknica, Brusnik és Bosanski Kobaš) mindig a hegyekből származó áruk, a fa, az érc, a bőr és a vad mindenfajta exportjának fellegvárai voltak. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó településnek 12 háztartása és 53 ortodox lakosa volt.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Vlaknica-Brusnik községnek 45 háztartása és 281 lakosa volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Srbac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Turizmus
A Kaociból Bosanska Kobašába menő 12 km hosszú út a Száva partján, a Motajica-hegység alatt halad el, jobbra hagyva el Rijeka, Vlaknica és Brusnik falvakat. Brusnik falu különösen a hegység legmagasabb csúcsa, a Gradina felé menő túrautak kedvelt kiindulópontja, mivel a Bosanski Kobašból vezető út sokkal hosszabb és a többi csúcson is átvezet.[3]
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20559
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20559
- ↑ 3,0 3,1 Motajica. dinarskogorje.com . (Hozzáférés: 2025. február 28.)
- ↑ 4,0 4,1 Popis 2013 u BiH – Srbac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. február 14.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 38. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 115. o.
További információk
