Buj (település, Oroszország)
| Buj (Буй) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Kosztromai terület | ||
| Járás | Buji | ||
| Irányítószám | 157000–157009 | ||
| Körzethívószám | 49435 | ||
| Autórendszám kódja | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 20 564 fő (2021)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,2 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 58° 29′, k. h. 41° 31′58.483333°N 41.516667°EKoordináták: é. sz. 58° 29′, k. h. 41° 31′58.483333°N 41.516667°E | |||
 Buj
Pozíció Kosztromai terület térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Buj témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
.svg)
Buj (oroszul: Буй) város Oroszország Kosztromai területén, a Buji járás székhelye. Lakossága: 25 763 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése
Kosztromától 103 km-re északkeletre, a Kosztroma folyó partján, a Vjoksza mellékfolyó torkolatánál fekszik. Vasúti csomópont a transzszibériai vasútvonal északi ágán. Itt csatlakozik a transzszibériai vasútvonalhoz a Szentpétervár–Vologda–Buj vasútvonal.
Története
1536-ban erődítményként alapították a kazanyi tatárok elleni védekezésül. Forgalmas kereskedelmi útvonalak találkozásánál jött létre. Az akkor még hajózható Vjoksza Galics várossal, a Kosztroma folyó pedig a Volgával teremtett vízi úton kapcsolatot. A 17. század elején, a zűrzavaros időkben lengyel csapatok pusztították. Előbb 1778-ban (1796-ig), majd 1802-ben ismét város és ujezd székhelye lett a Kosztromai kormányzóságban. Lakói főként zöldségtermesztéssel és faúsztatással foglalkoztak. Erődje a 18. század második felére elvesztette védelmi szerepét. Helyén az 1781-ben készült városrendezési tervnek megfelelően új városközpont épült. A város életét meghatározó változást hozott a 20. század elején épített ún. Északi Vasútvonal megnyitása (1906 végén), ami hatással volt más ágazatok, kezdetben inkább csak a fafeldolgozó ipar megjelenésére is.
Gazdaság
A szovjet korszakban a vasút és a kiszolgáló létesítmények szerepe megnőtt. Emellett vegyipari és fafeldolgozó vállalatok, textil- és élelmiszeripari üzemek alakultak. Napjainkban a vasút mellett jelentősek vegyipari vállalatai: tisztítószerek, tűzoltóporok és -habok, fémfelületek kezelésére használt anyagok gyártása (Ekohim) és műtrágyagyára. Egyik korábbi nagy fafeldolgozó társasága (Bujleszprom) 2007-ben felszámolással megszűnt.[3] Buj közelében régóta tervezik egy nagy kapacitású atomreaktor építését. Újabb elképzelések szerint a létesítmény a várostól kb. 5 km-re, a Kosztroma folyó partján épülne fel.[4] 2008-ban a városban műjégpálya, 2010-ben 2 km hosszú, világítással ellátott sípálya nyílt.
Jegyzetek
- ↑ https://rosstat.gov.ru/storage/mediabank/tab-5_VPN-2020.xlsx (русский nyelven)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
- ↑ Bujleszprom (orosz nyelven). RusProfile.ru. (Hozzáférés: 2014. november 14.)
- ↑ Újsághír (orosz nyelven). RIANovosztyi, 2011. április 19. (Hozzáférés: 2014. november 14.)
Források
- Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
- Buj (orosz nyelven). A Kosztromai terület portálja. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 14.)