Tócsagazvirágúak
Tócsagazvirágúak | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Kora kréta - jelen | ||||||||||||
![]() Sima tócsagaz (C. submersum)
| ||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Tócsagazvirágúak témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tócsagazvirágúak témájú kategóriát. |
A tócsagazvirágúak (Ceratophyllales) a zárvatermők egy rendje, melybe egyetlen család, a tócsagazfélék (Ceratophyllaceae) családjának egyetlen nemzetsége, a tócsagaz, más néven borzhínár (Ceratophyllum) tartozik. A sarkvidékek kivételével minden kontinensen élnek képviselői. Vízinövények.
Rendszerezésük
Újabb rendszerezés
Az APG II (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása alapján létrehozott új rend egyetlen családdal (Ceratophyllaceae), azon belül egy nemzetséggel (Ceratophyllum).
Hagyományos rendszerezés
Cronquist és Dahlgren rendszerezésében egyaránt a tündérrózsa-virágúak (Nymphaeales) rendjébe tartozó család (Ceratophyllaceae).[1][2]
Származásuk, elterjedésük
A harmadidőszak óta ismertek. A hideg égövek kivételével az egész Földön elterjedtek; 4-6 fajuk közül kettő él Közép-Európában.
Megjelenésük, felépítésük
50–200 cm hosszú, gyenge, hajlékony száraikon örvösen állnak a sallangosan szeldelt levelek; mindkét hazai faj sallangjai villásan elágaznak. Gyökereik nincsenek: a vízben lebegnek vagy klorofillt nem tartalmazó hajtásokkal rögzítik magukat a meder alján. Egyivarú virágaik a levelek hónaljában nőnek. A porzók csavarmenetesen állnak, a lepel kicsi, zöld. A termő egy termőlevélből nőtt össze. Termésük makk – néhány faj magvai tüskések, hogy az állatok szőrébe ragadhassanak.
Életmódjuk, termőhelyük
Állóvizekben, lassan folyó patakokban, illetve öntözőcsatornákban élő hínárnövények. A felszínen nem láthatók, de a Kis-Balatonban és a Balatontól délre a Nagy-Berekben olyan sűrűn nőnek, hogy a vizet csónakkal csaknem járhatatlanná teszik.
Hazai fajok
- sima tócsagaz (C. submersum L.) – levelei élénkzöldek, a sallangok hajszálvékonyak. Hazánkban a törzsváltozat (C. submersum subsp. submersum) él.
- érdes tócsagaz (C. demersum) – levelei sötétzöldek, a sallangok szélesebbek és fogacskásak; számuk kevesebb. A termés alapján két, csúcsán egy 5–9 mm hosszú tövis nő. Hazánkban a C. demersum subsp. platyacanthum alfaj él.

Jegyzetek
- ↑ Cronquist Archiválva 2011. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Dahlgren Archiválva 2007. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben