Csoma család (abásfalvi)
 |
Ez a szócikk egy középiskolai dolgozat vagy egyetemi jegyzet stílusában íródott. |
|
|
Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyó szöveg helyett. „A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (Lásd Stilisztikai útmutató.) Kérjük, segíts átírni a szócikket folyó szöveggé! |
Az abásfalvi Csoma család egyike az Udvarhelyszékben kiterjedt Csoma családoknak. Az ismert történeti források 1614-től említik a család tagjait. 1676-ban abásfalvi Csoma János nyer nemességet és címeradományt. Valószínűleg rokoni kapcsolatban áll a keresztúri és az agyagfalvi Csoma családokkal.
A család eredete
A Bethlen Gábor fejedelem parancsára készített 1614-es összeírásban Csoma Gergelyt, mint abásfalvi gyalogkatonát találjuk. 1627-ben szintén gyalogrenden találjuk a családból Csoma Mihályt. 1635-ben Csoma Gergely mellett feltűnik Csoma Péter gyalogpuskás katonaként. Ugyanebből az évből származó forrásokból ismeretes, hogy Csoma Gergely ekkor Abásfalva hét esküdtje között szerepel. 1637-ben, egy újabb hadiszemle alkalmával Csoma Gergely és Csoma Péter egyaránt szerepelnek. 1653. december 20-án a családból Csoma Györgyöt említik, aki betegség miatt hadi kötelezettségeit nem teljesíthette, így nem vett részt Rákóczi György fejedelem moldvai hadjáratában. 1655-ben Abásfalva bírója Csoma István, egyik esküdtje pedig Csoma Péter, aki öregemberként indult Rákóczi György havasalföldi hadjáratába, de Prázsmárra érve, korára tekintettel hazabocsátották. 1676. június 1-jén Gyulafehérváron kelt levelében Apafi Mihály erdélyi fejedelem hűséges tetteikért nemességet és címert adományoz abásfalvi Csoma Ferenc, Csoma György és Csoma János testvéreknek és fiaiknak. Az 1679-ben tartott hadiszemlén Csoma István és Csoma János lovas katonák. Ugyanekkor Csoma János Udvarhelyszék notáriusának szolgája. Az abásfalvi Csoma család a XVII. század folyamán több ágra szakadt.[1] 1702-ben Abásfalván Csoma György lófő.[2] 1744-ben Csoma Dánielt találjuk a családból.[2] 1750-ben Csoma Dániel és Csoma István szerepelnek.[2] 1793-ban ifjabb Csoma Ferenc, idősebb Csoma János és ifjabb Csoma János, valamint Csoma András szerepelnek.[2] 1806-ban Abásfalván Csoma István, Csoma János és egy másik Csoma János írattak össze.[2] Az abásfalvi Csoma családból 1909-ben Városfalván élt Csoma József, az 1676-ban nyert nemesi oklevél tulajdonosa.[3]
A család címere
Az 1676-ban kelt nemeslevél a következő címerrel együtt kelt:
Nemesi jelvényük égszínkék színű lovagi pajzs legyen, mezejében arany korona helyezve, amelyből emberi kéz emelkedik a magasba csupasz kardot tartva, a pajzs fölött zárt lovagi sisak legyen, amit királyi korona fed, a sisak tetejéről színes pántlikák induljanak körbe a pajzs szélei felé, ahogy ez kitűnik levelünk fejlécén világosan ábrázolva egy hozzáértő festő keze által.[1]
A család bágyi-ága
1793-ban abásfalvi id. Csoma Ferenc Bágyon szerepel.[2] 1808-ban idősebb Csoma Ferenc, ifjabb Csoma Ferenc és Csoma József szerepelnek az összeírásban.[2]
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 Mihály, János (2011). „Az abásfalvi Csoma család nemeslevele”. Örökségünk 5. (2.), 20-21. o. (Hozzáférés: 2024. november 29.)
- ↑ 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5 2,6 Szilágyi, László (1943). „A székelyföldi Csoma családok és kőrösi Csoma Sándor származása”. Turul 11, 258-263. o.
- ↑ Pálmay, József. Udvarhely vármegye nemes családjai – Pótkötet, 6. o. (2003)