Csorba Géza (ügyvéd)
| Csorba Géza | |
| Született | 1849. december 17. Ekel |
| Elhunyt | 1908. szeptember 16. (58 évesen) Szeghalom |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
Csorba Géza (Ekel, 1849. december 17. – Szeghalom, 1908. szeptember 16.) a magyarországi szociáldemokrata mozgalom szervezője, ügyvéd, újságíró, lapszerkesztő, közjegyző, spiritiszta.
Életpályája
Apja, Csorba József nemes közbirtokos volt Ekelen. Csorba Géza Komáromban tanult a bencések gimnáziumában, az ötödik osztályt Győrben járta; onnan Komáromba ment és egy vaskereskedésben kezdett dolgozni, majd ismét folytatta iskoláit és közben gazdálkodott. A 7. és 8. osztályt a Pozsonyi Evangélikus Líceumban járta, egyetemre Budapestre ment, ahol 1870-ben jogot hallgatott, emellett nevelőként, instruktorként és a királyi ügyek igazgatóságának írnokaként tartotta fönn magát. 1873-ban írnok lett a királyi főügyészségnél és ugyanezen év február elsején elvette Táncsics Mihály leányát, Esztert, aki azonban 1881. július másodikán meghalt. 1877-ben Komáromba költözött és ügyvédként tevékenykedett, a következő évben a Nemválasztók Pártja alakuló kongresszusának vezetője lett. Innen az 1880-as évek végén Kőszegre ment, ahol ügyvéd és szerkesztő volt, de 1890 februárjában innen is eltávozott. Irodalmi működése Budapesten 1870-ben kezdődött, mikor rendes munkatársa volt a Magyar Ujságnak. Gyors Póstának és az Üstökös, Ludas Matyi, Bolond Miska s Bolond Istók élclapoknak; 1880. augusztusban a Budapest című politikai napilapnak belső munkatársa lett, később az Egyetértés, Függetlenség, Népszava, Szabadság és Hazánk című politikai lapoknak; továbbá a Komárom és Komárom és Vidéke hetilapoknak; az Ügyvédi Közlöny című szaklapba szintén dolgozott. Cikkeinek tárgya: a független Magyarország, a magyar nyelv általánosítása, nőemancipáció, a szegényügy gyökeres rendezése, a homeopátia terjesztése, a lélek halhatatlansága és a spiritizmus. Szerkesztette a Népszavát 1879. október 12-től 1881. március 6-ig; a Komárom és Vidékét 1883. szeptember 1-től 1884. december 21-ig (Rakits Wladimir gör. n. egy. lelkésszel együtt) Komáromban, melyhez 1884 augusztusában Komárommegyei Hirnök c. politikai havi mellékletet adott; a Kőszeg és Vidékét 1887. szeptember 4-től 1890. január 26-ig Kőszegen. 1894-ben a Győri Ellenőrt szerkesztette. Haláláról beszámolt a Vasárnapi Ujság.[1]
Műve
- A demokrácia, mint a közjólét megvalósítója és biztosítéka (Bp., 1877-80)
- Táncsics Eszter és Csorba Géza naplója; vál., szerk., bev., jegyz. Buza Péter; Széphalom Könyvműhely, Bp., 1994
Jegyzetek
- ↑ (cím nélkül) . Vasárnapi Ujság, LV. évf. 39. sz. (1908. szeptember 27.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Csorba Géza. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 22.)[halott link]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- A Győri Ügyvédi Kamara története 1875-2000. Írta és szerk. Horváth Sándor Domokos, Tuba László. Győr, Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara, 2000
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8