Dóczy József (szerzetes)
| Dóczy József | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Dóczy József (Hegedűs József) |
| Született | 1779. március 9. Bodajk |
| Nemzetiség | magyar |
| Elhunyt | 1856. március 5. (76 évesen) Szentgotthárd |
| Munkássága | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Felavatás | 1803. március 20. |
| Hivatal | alperjel és spirituális Heiligenkreuzban |
| Hivatali idő | 1843- |
Dóczy József, született: Hegedűs József (Bodajk, 1779. március 9.[1] – Szentgotthárd, 1856. március 5.) cisztercita rendi szerzetes, pap, tanár.
Élete
Hegedűs János és Lelkes Éva fiaként született.[1] Tanult Székesfehérvárott, a retorikát Komáromban Doszlern bencés rendi szerzetes alatt, a filozófiát Pozsonyban végezte; azután a székesfehérvári papnevelőbe lépett; 1803. március 20-án pappá szentelték. Káplán volt Szenterzsébeten[2] en, Mucsinban,[3] Mágocson, Pécsett, Mozsgón (akkor Somogy vármegyéhez tartozott); plébános Bölcskén. Ekkor nevelőnek ment Batthyányi Antal grófhoz. Időközben a szerzetességhez érzett hivatást és 1813-ban Heiligenkreuzban (Ausztria) a ciszterci rendbe lépett. 1814. november 1-jén letette az ünnepélyes fogadalmat. Kezdetben Heiligenkreuzban az énekes fiúk elöljárója (praefectus) volt; majd hosszú ideig lelkészkedett Nagyfalván, Vas vármegyében. 1834-ben Szentgotthárdon magyar hitszónok lett. 1843-ban alperjelnek és spirituális lett Heiligenkreuzban, ahol az újoncokat és a többi növendéket a magyar nyelvre oktatta. Betegsége súlyosbodván Szentgotthárdra vonult, ahol mint gyóntató működött.
Munkái
- Európa tekintete jelenvaló természeti, miveleti és kormányi állapotjában. Az egész munkához Európa földképe járul magyar nyelven. Bécs, 1829–31. Tizenkét kötetben. (IX. kötet: A magyar birodalmak. Magyar-, Horvát- és Tót- (Szlavónia) ország; a Határ-őrző ezredek vidékeivel, a Tengerparti kerülettel s Erdélyország.)
- Magyarország tökélletes mutató-könyve. (Index topographicus.) Uo. 1830. Térképpel.
- A szent földi vándorló, az az Leeb Róbert cziszterczi szerzetes… utazása a szent földre és a sz. Gotthárdi cziszterczi rend régi birtokai visszanyerése. Esztergom és Pest, 1831.
Szeidemann Ferenc ciszterci apát életrajzát irta a Tudományos Gyűjteménybe (1824. IX. 119. l.) Kézirati munkái: Vestigia Cistercii florentis, 1815. a heiligenkreuzi könyvtárban. Rajzolatja a szent kereszti cistercita barátok klastromának alsó Ausztriában (vallis nemorosa) Ligetes völgy (Heiligen Kreiz), 1817. szinezett képpel. (Dobrovszky budapesti könyvkereskedő jegyzékében 1891. nov. 1 frt 50 kr.); Gazdaságbeli hasznos közlések 1825. és Vigasztaló levele Trattner Jánoshoz ennek fia, Tamás halála fölött.
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 Bodajki római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 1779. év.
- ↑ Valószínűleg Nyugotszenterzsébeten, (esetleg Püspökszenterzsébeten)
- ↑ Valószínűleg a Tolna vármegyei Mucsi faluban
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
Irodalom
- Közegészségügyi statisztika száz esztendővel ezelőtt. Ismertetés In: Statisztikai Tudósító, 1935. jan. 8., 3. évfolyam 6. sz. 1-2. (Dóczy József: Európa tekintete természeti, miveleti és kormányi állapotjában. Béts, 1830, című munka Magyarországra vonatkozó részének ismertetése).
