Donáth Gyula (szobrász)
| Donáth Gyula | |
 | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Pest |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | szobrász |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Donáth Gyula témájú médiaállományokat. | |
Donáth Gyula, olykor Donát Gyula formában is (Pest, 1850. március 13. – Budapest, 1909. szeptember 27.)[1] magyar szobrászművész.
Életpályája
Apja Donáth Simon (1812–1880)[2] ügynök volt, aki főhadnagyként szolgált az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, anyja Schreter Cecília (1814–1878)[3] volt. Művészeti tanulmányait 1867-ben Joseph Knabl irányítása alatt kezdte Münchenben, Robert Hertel vezetése alatt Drezdában folytatta, majd Hans Semper és Michael Wagmüller tanítványaként fejezte be Bécsben. 1873-tól Bécsben díszítőszobrászként működött. Őt bízták meg az 1873. évi bécsi világkiállítás főkapujának szobrászati díszítésével, majd 1880-ban visszatért Budapestre. Itt részt vett többek között az Operaház és a Vigadó szobrászati díszítésében. Az 1890-es évek elejétől kezdett síremlékeket készíteni és hamarosan a főváros legelismertebb sírkőszobrászává vált. Klasszicista, akadémikus stílus jegyében alkotott. Az 1890-es évek közepétől emlékműszobrokat is készített. Legismertebb műve a bánhidai Turul-emlékmű. Ő készíthette el az I. Ferenc József által a magyar nemzetnek ajándékozott tíz szobor egyikét, a budapesti Ferenciek terén[4] 1908-ban felavatott Werbőczy-szobrot[5] Elismert, köztiszteletben álló szobrászként halt meg 1909-ben. Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található.
Főbb művei
- emlékművek, emlékszobrok:
- Turul (Bánhida, 1896)
- Turul (Budai Várnegyed, 1903)
- Erzsébet királyné (Bártfafürdő, 1903)
- Werbőczy István (Budapest, 1908)
- síremlékek (valamennyi a budapesti Kerepesi temetőben):
- Csemegi Károly
- Huszár Adolf
- Kamermayer Károly
- Lipthay Elek
- Ligeti Antal
- Péterfy Jenő
- Pulszky Ágost
- Teleszky István
- Vajda János
Jegyzetek
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 1913/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Donáth Simon elhunyt (1880. május 5.) Magyarország és a Nagyvilág, 17. évfolyam, 18. szám
- ↑ Schreter Cecília halotti bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség halotti akv. 177/1878. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Akkori Kígyó téren
- ↑ A szobrot 1945. május 6-án – mint „a korai magyar feudalizmus és a kiváltságos nemesség fővédnökének, a jelképpé lett Tripartitum szerzőjének szobrát” – ledöntötték
Források
- Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 205. o. Online elérés
- Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben https://web.archive.org/web/20130323054803/http://www.agt.bme.hu/varga/foto/izraelita/donath-gy.html
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 224. o. ISBN 963-547-414-8
- Művészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, 1967, ISBN 9630523604
További információk
- Donáth Gyula a Képzőművészet Magyarországon honlapon
- Gerő Ödön: Donáth Gyula (Művészet, 1905, 1. szám)
- L.: Donáth Gyula (Művészet, 1909, 6. szám)
- Göre Gábor: Miért nincs szobra Budapesten Werbőczynek?
