Eduard Schleich (1812–1874)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Eduard Schleich
Született1812. október 14.[1][2]
Haarbach[3]
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ÁllampolgárságaBajor Királyság
GyermekeiEduard Schleich
Foglalkozása
  • festőművész
  • egyetemi oktató
SírhelyeAlter Südfriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Eduard Schleich témájú médiaállományokat.

Idősebb Eduard Schleich (Haarbach, 1812. október 14.München, 1874. január 8.) német festő. Fia, Eduard Schleich (1853–1893)(wd) szintén festő volt.

Élete és munkássága

Egy udvari tanácsos házasságon kívül született fia volt. 1823-ban érkezett Münchenbe, ahol a művészeti akadémiára szeretett volna járni, de elutasították, mert tehetségtelennek tartották. Ezután önállóan kezdett tájképeket festeni, példaképei Christian Etzdorf(wd), Christian Morgenstern és Carl Rottmann(wd) voltak. Később a holland mesterek után gyakoroltak döntő hatást festői stílusának alakulására. A táj hangulatának költői visszaadására törekedett. Első képein bajor hegyvidéki motívumok foglalkoztatták. Később sokat utazott, tágította látókörét. Németországon kívül Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában járt. Tájképein egyre inkább a fény és árnyék, a színek és a légköri jelenségek kerültek a középpontba, a tárgyak szinte csak az előbbiek hatásainak a hordozói lettek. Gyorsan dolgozott, gyakran egyetlen nap alatt befejezett egy képet. 1851-ben Carl Eberttel(wd), Dietrich Langkóval(wd) és Carl Spitzweggel tanulmányúton járt Párizsban. Schleich igen sikeres festő lett, a Müncheni Képzőművészeti Akadémia professzora, a Stockholmi Művészeti Akadémia(wd) és a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tagja volt. Többek között olyan festőket képezett, mint Julius Mařák(wd). A müncheni Neue Pinakothekben számos tájképe megtekinthető, ezek többsége elégikus vagy melankolikus jellegű. Nagy hatással volt az őt követő müncheni tájfestő-generációk munkásságára. A dachaui művésztelep egyik úttörője volt. Az akkor Münchenben tomboló kolerajárványban hunyt el. Fia, ifjabb Schleich Eduard szintén tájfestő lett.

Esti tájkép

Jegyzetek

  1. https://www.deutsche-biographie.de/sfz78450.html. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  3. 00153825

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Eduard Schleich der Ältere című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

  • Hyacinth Holland: Schleich, Eduard. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). Band 31, Duncker & Humblot, Leipzig 1890, S. 393–396. (németül)
  • Siegfried Wichmann: Schleich, Josef Eduard Franz Xaver der Ältere. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 23, Duncker & Humblot, Berlin 2007, ISBN 978-3-428-11204-3, S. 45 f. [1].
  • Constantin von Wurzbach: Schleich, Eduard. In: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. 30. Theil. Kaiserlich-königliche Hof- und Staatsdruckerei, Wien 1875, S. 80 [2]
  • Zweckverband Dachauer Galerien und Museen (Hrsg.), Eduard Schleich d. Ä. und Carl Spitzweg. Eine Künstlerfreundschaft, Katalog zur Ausstellung vom 18. November 2011 – 9. April 2012, Dachau 2011, ISBN 978-3-930941-73-5.