Egrespatak (Szilágy megye)
| Egrespatak (Aghireș) | |
 | |
| Ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Magyarkecel |
| Rang | falu |
| Községközpont | Magyarkecel |
| Irányítószám | 457246 |
| SIRUTA-kód | 142097 |
| Népesség | |
| Népesség | 1432 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 581 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 273 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 47° 09′ 42″, k. h. 23° 01′ 03″47.161640°N 23.017636°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 42″, k. h. 23° 01′ 03″47.161640°N 23.017636°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Egrespatak témájú médiaállományokat. | |
Egrespatak (románul Aghireș) település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
Szilágy megyében, Zilahtól délnyugatra fekvő település.
Története
Az oklevelek 1361-ben említették először Egrespatak birtokot. 1494-ben kiváltságait II. Ulászló király megerősítette és felmentette lakosait az adófizetés terhe alól. Egrespataka ekkor Zilah-hoz tartozott. 1553-ban a település földesura a váradi püspök volt. 1617-ben a középszolnoki Magiar-Egrespathak és Oláh-Eghrespatak birtokait nejére Széchi Katalinra iratta át Lokacsi Prépostvári Zsigmond négyezer forint fejében. 1650-ben II. Rákóczi György volt a település birtokosa, 1708-ban pedig Báthory-Gerőfi birtok volt. 1770-ben Homoródszentmártoni Bíró Zsigmond és neje Báró Vitéz Klára adták zálogba B. Korda Györgynek négyezer forintért. Petri Mór feljegyezte a település népességi adatait is az 1890-ből, mely szerint Egrespatakakának ez évben 864 lakosa volt, ebből 328 magyar, 527 oláh és 9 egyéb nemzetiségű volt. Egrespataka az 1800-as évek végén Szilágy vármegye zilashi járásához tartozott.
Nevezetességek
Források
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 342–345. o. Online elérés