Földváry Mihály (alispán)
| Földváry Mihály | |
 | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | 1895. január 12. (70 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége |
|
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert (29-1-9)[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Földváry Mihály témájú médiaállományokat. | |
Földvári és bernátfalvi Földváry Mihály Kálmán (Tass, 1824. február 28.[3][4] – Budapest, 1895. január 12.) Pest vármegyei alispán, országgyűlési képviselő.
Pályafutása
Apja bethlenfalvi Földváry Mihály, anyja Batta Mária volt.[5] Iskoláit az aszódi algimnáziumban kezdte, majd a pesti evangélikus főgimnáziumban fejezte be. Bölcsészetet a győri bencés akadémián hallgatott, a jogot Pápán a református kollégiumban végezte el, ahol a neves jogász Zádor György is tanára volt. 1846-ban ügyvédi vizsgát tett és Pest vármegye szolgálatába lépett mint esküdt, s már 1847-ben alszolgabíróvá választották.[6] 1848-ban a pesti járási nemzetőrök csapatát vezette Szenttamás alá, a lázadó szerbek ellen. A Bach-korszakban elvonult falusi birtokára. 1861-ben főszolgabíróvá választották, de e tisztségéről csakhamar lemondott, s ismét elvonult a politikától. 1867-ben újból hivatalt vállalt, a Solti felső járás főszolgabírója lett. 1872-ben a keceli kerület országgyűlési képviselőjévé választotta balközép párti programmal; ugyanitt kapott mandátumot 1875-ben is, amikor a fúzió alkalmából a Szabadelvű Párthoz csatlakozott. A vám- és kereskedelmi szerződés tárgyalásakor azonban 70 társával kivált e pártból s a Független Szabadelvű Párt megalakításakor ennek egyik vezetője lett. 1878-tól Pest vármegye alispánjának választották, s haláláig betöltötte ezt a tisztséget. Nagy népszerűségre tett szert, mert a megye részéről megtagadta a fuvarkötelezettséget Bosznia okkupációja során, s emiatt ideiglenesen fel is függesztették állásából.[7] 1884-ben ismét megválasztották, s ugyanekkor megkapta a Vaskorona-rend III. osztályú keresztjét is. 1881-ben a pesti evangélikus egyházmegye felügyelőjévé, 1886-ban a bányakerületi gyámintézet világi elnökévé választották meg. Népes családja született, felesége Földváry Gábor Erzsébet nevű leánya volt.[8] Hosszas szenvedés után hunyt el, sírja a Fiumei úti sírkertben található (29-1-9).
Művei
- Országgyűlési karcolatok, 1873. november 7-től 1874. március 9-ig. Budapest, 1874.
Jegyzetek
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár. Országos Széchényi Könyvtár
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=158&layout=s
- ↑ Bejegyezve a Tassi Ref. Egyház keresztelési anyakönyvébe 1824. február 28-án. FamilySearch
- ↑ Sírján is február 28-i dátum szerepel születési napjaként.
- ↑ Apja testvérének, földvári Földváry Pálnak volt leánya Darányi Ignác édesanyja, Földváry Borbála, más néven Bora. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: Pótlék-kötet. Pest: Ráth Mór. 1868. 241. o.
- ↑ Nemzeti Ujság, 1847. június 10. 501. szám
- ↑ Ország-Világ, 1895. január 20. 3. szám, címlap
- ↑ 1846. március 23. „Ifj. Földváry Mihály úr, T. Pest megye rendes esküdtje és Méltóságos cs. kir. tanácsos, Földváry Gábor úr haj.(adon) kis aszszonya Erzsébet” házassági bejegyzése Tass református egyház anyakönyvébe.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894. 692. o.
- Vasárnapi Ujság, 1895. január 19. 41.oldal
- Ország-Világ, 1895. január 20. 3. szám, címlap