Farkas Gyula (irodalomtörténész)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Farkas Gyula
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Kismarton
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Göttingen
Foglalkozása
  • antropológus
  • nyelvész
  • irodalomtörténész
  • egyetemi oktató
  • pedagógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkas Gyula témájú médiaállományokat.

Kisbarnaki Farkas Gyula (Kismarton, 1894. szeptember 27.Göttingen, 1958. július 12.) székesfehérvári állami reáliskolai tanár, utóbb az Eötvös-kollégium tanára, irodalomtörténész, Gragger Róbert halála után a berlini egyetemen a magyar nyelv és irodalomtörténet tanára. Németországban a Julius von Farkas névváltozatot használta.

Élete

Az ősi Veszprém vármegyei nemesi származású kisbarnaki Farkas család sarja, amely egykor Vas és Zala vármegyében volt földbirtokos. Apja kisbarnaki Farkas Ferenc (1849-1937), százados, kismartoni jegyző,[1] anyja potyondi és csáfordi Pottyondy Gizella (1864-1921) volt.[2] Apai nagyszülei kisbarnaki Farkas Ferenc (18201882), a rédei uradalmi tiszttartó (provisor dominalis) a gróf Esterházy családnál és Hoffmann Cecília (18261907) voltak. Anyai nagyszülei potyondi és csáfordi dr. Pottyondy Ágoston (1835-1905), ügyvéd és Grohmann Mária (1840-1918) voltak. Az apai nagybátyja kisbarnaki Farkas Gyula (18471930) matematikus, fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Farkas Gyula irodalomtörténésznek még három testvére volt: kisbarnaki Farkas Mária (1888-1962), akinek a férje, Keller Jenő (1878) járásbíró,[3] vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc (18921980) magyar katonatiszt, cserkészvezető, a Ludovika Akadémia parancsnoka, valamint kisbarnaki Farkas Irén (1896-1955) kisasszony, aki tanárnő volt.[2]

Művei

  • Petőfi nagyobb elbeszélő költeményeinek forrásai. Budapest, 1922.
  • Az elszakított Felvidék magyarságának szellemi élete. Budapest, 1927.
  • A magyar romantika. Budapest, 1930.
  • A fiatal Magyarország kora. Budapest, 1932.
  • A magyar irodalom története. Budapest, 1934.
  • Az asszimiláció kora a magyar irodalomban. Budapest, 1938.
  • A magyar szellem felszabadulása. Budapest, 1944.
  • Ungarn, Geschichte und Kultur in Dokumenten. Wiesbaden, 1955.
  • Südosteuropa. Göttingen, 1955.

Jegyzetek

Források