Fazekas Imre (író)
| Fazekas Imre | |
.jpg) | |
| Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929) | |
| Született | Frey Imre 1887. január 29.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1949. február 6. (62 évesen) Budapest XII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (A-22-27) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fazekas Imre témájú médiaállományokat. | |
Fazekas Imre, született Frey (Budapest, 1887. január 29. – Budapest, 1949. február 6.)[3] író, újságíró.
Életútja
Frey Gusztáv (1853–1915)[4] fővárosi tisztviselő, gyárigazgató és Auer Betti (1868–1942)[5] fia.[6] A gimnáziumot és az egyetemet Budapesten végezte, utána az Országos Munkásbeteg-segélyező és Balesetbiztosítónál dolgozott. Már tizenhat éves korában érdekes hangú versei jelentek meg a Pesti Hírlapban Advena Novus álnévvel. Több esztendőt töltött külföldön, különösen Berlinben, ahonnan cikkeket írt a Pesti Hírlapnak. Budapestre visszatérve, a Nyugatban és más lapokban jelentek meg versei. Nevét ismertebbé színműveivel tette, amelyek tartalmas, izmos, a hatáskeltés minden eszközével rendelkező tehetségről tesznek tanúságot. Szerette a rikító témákat, amelyeknek markáns feldolgozásával megfogta a közönséget. Egész estét betöltő első darabját, a háborús tárgyú Silvió kapitányt a Magyar Színház adta elő. Ezt követték gyors egymásutánban: Altona (Magyar Színház); Madonna (Vígszínház); Trojka (Magyar Színház). Nagy sikert arattak egyfelvonásosai: Szerelmesek; Elza asszony; Cirkusz; Aljas gazember; Függöny; Ringlispil; Fera-Palace. A Tanácsköztársaság idején hivatalnok volt. 1922-ben rövid időre Berlinbe költözött, ahol filmeket írt. 1925-ben az amerikai Paramount-filmgyár filmírásra szerződtette Hollywoodba. 1926-tól ismét Budapesten élt, mint az Est-lapok főmunkatársa, színházrovat vezetője és színikritikusa dolgozott. 1938-ban a zsidótörvény alapján elbocsátották, idegösszeomlást kapott, majd ezután alkalmi írásaiból élt.
Magánélete
Házastársa Prinz Stefánia volt, Prinz Ignác és Weisz Terézia lánya, akit 1919. április 19-én Budapesten vett nőül.[7]
Művei
- Silvió kapitány (dráma, Csortos Gyulával, 1920)
- Karnevál (színmű, 1923)
- Altona (dráma, Budapest, 1925)
- Madonna (1925)
- Trojka (dráma, 1928)
- A Dunától a Csendes Óceánig (versek, Budapest, 1940)
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04190.htm
- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 263/1949. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Frey Gusztáv halotti bejegyzése a balatonfüredi polgári halotti akv. 46/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Frey Gusztávné halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 228/1942. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a székesfehérvári izraelita hitközség házassági akv. 15/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 498/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
Források
- Magyar zsidó lexikon Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 263. oldal Online elérés
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar színházművészeti lexikon Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
