Frédéric Bazille önarcképe (Chicago)
| Önarckép (Autoportrait) | |
 | |
| Művész | Frédéric Bazille (1865–1866) |
| Típus | Önarckép |
| Műfaj | önarckép |
| Magasság | 108,9 cm |
| Szélesség | 71,1 cm |
| Múzeum | Art Institute of Chicago |
| Gyűjtemény | Art Institute of Chicago |
| Település | Chicago |
| Katalógusszám | 10 (Frédéric Bazille catalogue raisonné, 1992) |
| Anyag | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Frédéric Bazille önarcképe témájú médiaállományokat. | |
Az Art Institute of Chicagóban látható önarcképét 1865–1866-ban festette Frédéric Bazille francia festő.
Keletkezése
Bazille húszas éveinek közepén járt, amikor megfestette saját portréját. Önmagát fekete háttér előtt, kezében palettával és ecsettel ábrázolta, amely jelzi a szemlélőnek, hogy mi a foglalkozása. A szemlélő felé forduló tekintete némi meglepettséget sugároz. Festőállványa, vászna nem látszik, a figura helyzetéből ítélve a kép bal széle mellett van.[1] Bazille rövid pályafutása alatt nagyjából hetven képet festett, ezek közül négy önarckép. Ez az alkotása abban a műteremben készült, amelyet Claude Monet-val osztott meg Párizsban.[1] Miután a művész 1870-ben elesett a porosz–francia háborúban, a kép fivére, Marc Bazille, majd annak fia, a Montpellier-ben élő André Bazille tulajdonába került. Tőle lánya örökölte, aki 1960-ban eladta egy párizsi műkereskedő cégnek. Az Art Institute of Chicago a Woods-alapítványon keresztül szerezte meg az alkotást 1962-ben.[1]
Jegyzetek
Források
- ↑ Art Institute of Chicago: Self-Portrait. Art Institute of Chicago. Hozzáférés ideje: 2024. május 4.
