Gábor József (politikus)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ez a szócikk a politikus-diplomatáról szól. Hasonló címmel lásd még: Gábor József (egyértelműsítő lap).
Gábor József
Született1893. június 7.[1]
Vác
Elhunyt1964. október 1. (71 évesen)[2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1944. december 18. – 1945. november 3.)
  • Magyarország kereskedelem- és közlekedésügyi minisztere (1944. december 22. – 1945. május 9.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 4. – 1947. augusztus 31.)
  • magyar nagykövet Törökországban (1950–1954)
  • magyar nagykövet Bulgáriában (1954–1956)
  • magyar nagykövet Csehszlovákiában (1956–1959)
Magyarország kereskedelmi és közlekedésügyi minisztere
Hivatali idő
1944. december 22. – 1945. május 9.
ElődSzász Lajos
UtódGerő Ernő

Gábor József (Vác, 1893. június 7. – Budapest, 1964. október 1.)[4] magyar kommunista politikus, kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, diplomata, nagykövet.

Pályafutása

Gábor Sándor kocsis és Nagy Teréz fiaként született. Eredeti végzettsége festő és mázoló, tanonciskolát végzett. 1910-ben lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba és az Építőmunkások Szakszervezetébe. Az első világháborúban 1915-ben esett orosz hadifogságba, 1917-ben a Vörös Hadsereg kötelékében vett részt a polgárháborúban, és belépett az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Pártba (OK(b)P) is, 1919-ben a turkesztáni területi bizottság elnöke lett.[5] Részt vett a magyar–szovjet fogolycsere-akció tárgyalásain is. 1924-ben a Szovjetunió pekingi nagykövetségén kereskedelmi tanácsosként dolgozott, 1926–27-ben az ország távol-keleti városaiban kereskedelmi megbízott volt. Vlagyivosztokban Távol-keleti kereskedelmi kormánybiztossá nevezték ki, majd szovjet kereskedelmi vállalatoknál dolgozott. A második világháború alatt egy antifasiszta hadifogoly-iskola parancsnoka volt (Nyizsnyij Tagilban[6]), majd a Vörös Hadsereggel tért vissza Magyarországra.[5] Az Ideiglenes Nemzeti Kormány (dálnoki Miklós Béla kormánya) első összetételében - kommunista voltára tekintettel - kapta meg a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszteri tárcát, melyet 1944. december 22-től 1945. május 9-ig töltött be (utóda Gerő Ernő lett).[7] Miniszteri munkájáról nincs pozitív vélekedés: Kállai Gyula Két világ határán című, 1984-ben megjelent könyvében így említi: A háborúban megmaradt vasúti kocsipark felett is sokkal inkább ő (ti. Vas Zoltán) rendelkezett, mint az egyébként szintén kommunista, de teljesen tehetetlen Gábor József közlekedésügyi miniszter.[8] Hardi Róbert - a Kádár-korszak kereskedelmi "szürke eminenciása" - visszaemlékezése szerint Gábor József szorgalommal igyekezett pótolni a tehetsége hiányosságait: hajnaltól késő estig a minisztériumban volt. Ennek ellenére néhány hónap múlva elvették tőle a tárcát.[9] De még maga Rákosi Mátyás is így beszélt 1945 nyarán erről az időszakról: e téren néha nagyon kockázatos kísérletekbe fogunk: olyan embereket irányítunk felelősségteljes posztokra, akikről nem tudjuk, hogyan dolgoznak. Néha nagyon melléfogunk. Ez történt a kereskedelmi miniszter esetében is, akit aztán leváltottunk.[10] A minisztérium után a Külkereskedelmi Hivatal elnöke, majd a Váci Kötöttárugyár igazgatója lett, 1944–1947 között pedig nemzetgyűlési képviselő is volt. 1950-ben rendkívüli követ és meghatalmazott miniszteri címet kapott, és 1950. augusztus 18-tól 1954. október 28-ig Magyarország ankarai nagykövetségét vezette követként, majd 1954. október 28-tól rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként Bulgáriában a szófiai nagykövetséget vezette 1956. augusztus 8-ig. 1956. június 20-tól 1959. március 27-ig Magyarország prágai nagykövetségének (Csehszlovákia) nagykövetség vezetője volt. Kevéssel hazatérte után nyugdíjba vonult. Hamvasztás előtti búcsúztatására 1964. október 5-én került sor a Farkasréti temetőben.[11]

Emlékezete

Egy évvel halála után Vácon az Ilona utcát és az ott található iskolát Gábor Józsefről nevezték el. Az iskola 1990 után Földváry Károly Általános Iskola nevet vette fel.

Jegyzetek

  1. ↑ FamilySearch (English nyelven). (Hozzáférés: 2021. október 24.)
  2. ↑ halotti anyakönyvi bizonyítvány
  3. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  4. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 1544/1964. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 24.)
  5. ↑ 5,0 5,1 Baráth Magdolna – Gecsényi Lajos: Főkonzulok, követek és nagykövetek: 1945–1990. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet. 2015. 167. o. arch Hozzáférés: 2019. május 6.  
  6. ↑ Nemes János: Magyar antifasiszta iskolák. Népszabadság, XLII. évf. 158. sz. (1984. július 7.) 4. o.
  7. ↑ Bölöny József: Magyarország kormányai: 1848-1992. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1978. 233. o.  
  8. ↑ Scheibner Tamás: Könyvkiadás a koalíciós években. Magyar Könyvszemle, CXXIX. évf. 4. sz. (2013) 465. o.
  9. ↑ Váradi Júlia: Szubjektív történelem objektív felhangokkal: Beszélgetés Hardi Róberttal. Mozgó Világ, XXIX. évf. 6. sz. (2003. június) 100. o.
  10. ↑ Póth Piroska (közlő): Rákosi Mátyás előadása Moszkvában 1945 júniusában. Múltunk, XLIV. évf. 4. sz. (1999) 203. o.
  11. ↑ Meghalt Gábor József elvtárs. Népszabadság, XXII. évf. 232. sz. (1964. október 3.) 10. o.
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Gábor_József_(politikus)&oldid=288091”