Gosztonyi Sándor (politikus, 1895–1987)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ez a szócikk a nyilaskeresztes politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Gosztonyi Sándor (egyértelműsítő lap).
Gosztonyi Sándor
Gosztonyi Sándor 1940-ben
Gosztonyi Sándor 1940-ben
Született1895. November 6.
Boconád
Elhunyt1987. június 22. (91 évesen)
São Paulo
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaReichlin-Meldegg Franciska
Foglalkozásaíró, újságíró, politikus
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1939–1945)
IskoláiTheresianum Katonai Akadémia (–1915)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gosztonyi Sándor témájú médiaállományokat.

Gosztonyi és kövesszarvi Gosztonyi Sándor (Boconád, 1895. november 6. – São Paulo, 1987. június 22.) magyar zenetanár, katona, író, szélsőjobboldali politikus, országgyűlési képviselő.

Élete

A római katolikus nemesi gosztonyi és kövesszarvi Gosztonyi család sarja. Édesapja, Gosztony Kálmán (1836–1907),[1] anyja, esztelneki Bíró Kornélia (1859–1931) asszony volt.[2] Apai nagyszülei gosztonyi és kövesszarvi Gosztonyi Alajos (1783–1848), földbirtokos, és Kopauer Amália (1805–1876) voltak.[3] Anyai nagyszülei esztelneki Bíró Kálmán (1829–1908), királyi tanácsos, országgyűlési képviselő, földbirtokos,[4] és illyeni Kornia-Barb Amália (1830–1889) asszony voltak.[5] Anyai dédszülei esztelneki Bíró Albert (1792–1858), földbirtokos, és meszléni Meszlényi Teréz (1795–1865) úrnő voltak.[6][7] Gosztonyi Sándor 1926-ban feleségül vette Reichlin-Meldegg Franciska Izabellát (1906-1980), akitől három gyermeke született, Alexandra (1927), Imre (1930) és György (1934).[8] Érettségi után beiratkozott a Bécsújhelyi Katonai Akadémiára. 1915-ben hadnaggyá léptették elő. 33 hónapot töltött a fronton az első világháborúban, ahol érdemei miatt megkapta a III. osztályú vaskoronarendet kardokkal, a III. osztályú Katonai Érdemkeresztet kardokkal és a Signum Laudist. 1919 júliusától harcolt a Tanácsköztársaság ellen a szegedi ellenforradalmárok kötelékében. 1921-ben otthagyta a katonaságot, és Boconád községben a Heves vármegyei gazdaságot vezette. 1935-ben szakaszvezető századosi rangot szerzett. 1938-ban tagja lett a Nyilaskeresztes Pártnak és a párt színében a Heves vármegyei választókerületben, 1939-ben országgyűlési képviselővé választották.[9] A második világháború után külföldre távozott, és a Nemzetőr című, emigráns újságba írt publikációkat. 1970-ben könyve jelent meg Münchenben, "Der Mensch in der modernem Malerei" címmel.[10] 1987-ben a brazíliai São Paulóban hunyt el.

Jegyzetek

  1. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Gosztonyi Kálmán
  2. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Gosztonyi Kálmánné Biró Kornélia
  3. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Gosztonyi Alajosné Kopauer Amália
  4. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - esztelneki Biró Kálmán
  5. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - esztelneki Biró Kálmánné Kornia-Barb Amália
  6. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - esztelneki Biró Albert
  7. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - esztelneki Biró Albertné Meszlényi Teréz
  8. ↑ Rokoni kapcsolatok Archiválva 2016. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben - PIM
  9. ↑ Életrajz Archiválva 2016. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben – Országgyűlési Almanach 1939-1944, 1940.
  10. ↑ Könyv Archiválva 2016. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben - PIM

Források

  • Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 17.
  • Életrajz PIM
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Gosztonyi_Sándor_(politikus,_1895–1987)&oldid=834592”