Gyula (keresztnév)
A Gyula[1] régi magyar férfi személynév, ami a török eredetű gyula méltóságnévből ered, mely a török *jula (fáklya) szóból származik.[2] A honfoglalás korában az ország második főméltóságát nevezték így. A nevet már 1795-ben tévesen, de szándékosan azonosították a latin Julius névvel.[2][3] Így lett a név női megfelelője a Júlia.
Gyakorisága
A gyula méltóságnév hamar személynévvé vált, már a Képes krónikában olvashatunk Gyula nevet viselő pogány vezérről: "Ezután Szent István király híres és eredményes hadat indított nagybátyja ellen, akit Gyulának hívtak."[2] Szent Gellért legendájában is olvasni lehet egy Gyula vitézről.[2] A 16. századtól egyre ritkább lesz, majd szinte teljesen eltűnt. A Gyula nevet a 18-19. században tették ismét népszerűvé. Széchenyi István 1823-ban írta: „Gróf Andrássy Károly és Szápáry Etelka grófnő fia évszázadok óta az első magyar gyermek, kit Gyulának kereszteltek”. 1870-75 között Debrecenben a reformátusok között a 10., a katolikusok között a 4. legnépszerűbb név volt.[2] Az 1950-es években a 12., 1967-ben a 19. legnépszerűbb férfinév volt, de a 80-as évekre visszacsúszott a 35. helyre.[2] Az 1990-es években gyakori név, a 2000-es években a 62-78. leggyakoribb férfinév.[3][4][5]
Névnapok
Híres Gyulák
„Gyula” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
Pápák
Egyéb Gyulák
Vezetéknévként
A Gyula és változata, a Gyulafi elterjedt vezetéknév.
Az irodalomban
- Fekete István Tüskevár és Téli berek című regényeiben Tutajos igazi neve Ladó Gyula Lajos
Földrajzi névként
- Gyula, város Békés vármegyében
- Gyulaháza, település Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
- Gyulaj, község Tolna vármegyében
- Gyulakeszi, község Veszprém vármegyében
- Gyulafirátót, magyar települések
- Gyulafehérvár (Románia), Fehér vármegye történelmi központja. Az Erdélyi Fejedelemség egykori fővárosa, és az erdélyi fejedelmek székhelye.
- Gyulakuta (Románia), község Erdélyben, Maros megyében
- Gyulavarsánd (Románia), község Erdélyben, Arad megyében
- Gyula (Ukrajna), község Kárpátalján, a Beregszászi járásban
Egyéb
- gyula kisasszony a neve a tájnyelvben a nőies természetű fiatalembernek.[2]
Jegyzetek
- ↑ A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ↑ 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5 2,6 Fercsik-Raátz, 151. old.
- ↑ 3,0 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 Ladó-Bíró, 63. old.
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250