Harangozó Gyula (táncművész, 1908–1974)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Harangozó Gyula
Harangozó Gyula 1958-ban
Harangozó Gyula 1958-ban
SzületettHarangozó Gyula Antal
1908. április 19.
Budapest
Elhunyt1974. október 30. (66 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaHamala Irén (1921-1997)
GyermekeiHarangozó Gyula
Foglalkozásatáncos, koreográfus
KitüntetéseiKossuth-díj (1956)

A Wikimédia Commons tartalmaz Harangozó Gyula témájú médiaállományokat.

Harangozó Gyula emléktáblája egykori lakhelyén, a Liszt Ferenc tér 10. szám alatt

Harangozó Gyula (Budapest, 1908. április 19.[1]Budapest, 1974. október 30.) Kossuth-díjas magyar táncos, koreográfus és balettigazgató.

Élete

Budapesten született Harangozó Gyula szabósegéd és Kemény Rozália gyermekeként.[2] A huszadik századi magyar tánc egyik legjelentősebb művésze, táncos, koreográfus, balettigazgató volt. Autodidakta statisztaként dolgozott az Operaházban, amikor 1928-ban Albert Gaubiert felfigyelt rá, és szerepeltette A háromszögletű kalap című balettben. Ettől az évtől az Operaház magántáncosa lett. Koreográfusi tevékenységét 1936-ban kezdte a Csárdajelenet című egyfelvonásossal. 1950 és 1960 között az Operaház balettegyüttesének igazgatója volt. Legjelentősebb koreográfiái: A csodálatos mandarin (1945, 1956; az Öreg gavallér szerepét maga táncolta), Térzene (1948), Coppélia (1953; Coppélius szerepét maga táncolta), Seherezádé (1959). Fia ifj. Harangozó Gyula balettművész, koreográfus. Állandó asszisztense, balettjei későbbi betanítója felesége, Hamala Irén (1921–1997) volt. Harangozó Gyula címmel 1965-ben portréfilmet készített róla a Magyar Televízió Banovich Tamás rendezésében. Az emlékére létrehozott Harangozó Gyula-díjat évente március 15-én adják át. 2008. április 19-én és 20-án a Magyar Állami Operaház kétrészes emlékműsort rendezett a tiszteletére, amelyen A csodálatos mandarint, valamint az ifj. Johann Strauss zenéjére készített vidám és ironikus Térzenét mutatták be.

Színpadi szerepei

  • Aszafjev: Párizs lángjai – Gaspar
  • Szabó Ferenc: Ludas Matyi – Döbrögi
  • Kenessey Jenő: A keszkenő – kasznár
  • Falla: A háromszögletű kalap – kormányzó
  • Csajkovszkij: Diótörő – Droselmeyer
  • Bartók Béla: A csodálatos mandarin – az öreg gavallér, Mandarin
  • Milhaud: Francia saláta – Tartaglia
  • Cieplinski: Az infánsnő születésnapja – törpe
  • Cieplinski: A fából faragott királyfi – fabáb
  • Térzene – mecénás
  • Delibes: Coppélia – Coppélius

Színpadi koreográfiái

Filmek

Díjai, elismerései

Jegyzetek

Források

További információk

  • Színházi Adattár Archiválva 2016. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • stop.hu
  • Harangozó Gyula emlékkönyv; szerk., képvál. Szúdy Eszter, Magyar Táncművészeti Főiskola, Bp., 1994 (A magyar táncművészet nagyjai)
  • Gara Márk: Meg nem valósult balettek. Válogatás a Harangozó-hagyatékból (Végvári vitézek, Király bolondja, Bakaruhában, Felszállott a páva, Dzsungel, Bakkhánsnők, Álmodó Bálint, A varázsruha, Fekete és fehér). In: Tóvay Nagy Pétr (szerk.): Források a magyar színpadi táncművészet történetéhez II. Budapest, Magyar Táncművészeti Főiskola, 2014. 135-180.
  • Tóvay Nagy Péter: Emlékezés Harangozó Gyulára (1908-1974) Tánctudományi Közlemények, 2024. 2. sz.