Harangozó Gyula (táncművész, 1908–1974)
| Harangozó Gyula | |
 | |
| Harangozó Gyula 1958-ban | |
| Született | Harangozó Gyula Antal 1908. április 19. Budapest |
| Elhunyt | 1974. október 30. (66 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Hamala Irén (1921-1997) |
| Gyermekei | Harangozó Gyula |
| Foglalkozása | táncos, koreográfus |
| Kitüntetései | Kossuth-díj (1956) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Harangozó Gyula témájú médiaállományokat. | |
Harangozó Gyula (Budapest, 1908. április 19.[1] – Budapest, 1974. október 30.) Kossuth-díjas magyar táncos, koreográfus és balettigazgató.
Élete
Budapesten született Harangozó Gyula szabósegéd és Kemény Rozália gyermekeként.[2] A huszadik századi magyar tánc egyik legjelentősebb művésze, táncos, koreográfus, balettigazgató volt. Autodidakta statisztaként dolgozott az Operaházban, amikor 1928-ban Albert Gaubiert felfigyelt rá, és szerepeltette A háromszögletű kalap című balettben. Ettől az évtől az Operaház magántáncosa lett. Koreográfusi tevékenységét 1936-ban kezdte a Csárdajelenet című egyfelvonásossal. 1950 és 1960 között az Operaház balettegyüttesének igazgatója volt. Legjelentősebb koreográfiái: A csodálatos mandarin (1945, 1956; az Öreg gavallér szerepét maga táncolta), Térzene (1948), Coppélia (1953; Coppélius szerepét maga táncolta), Seherezádé (1959). Fia ifj. Harangozó Gyula balettművész, koreográfus. Állandó asszisztense, balettjei későbbi betanítója felesége, Hamala Irén (1921–1997) volt. Harangozó Gyula címmel 1965-ben portréfilmet készített róla a Magyar Televízió Banovich Tamás rendezésében. Az emlékére létrehozott Harangozó Gyula-díjat évente március 15-én adják át. 2008. április 19-én és 20-án a Magyar Állami Operaház kétrészes emlékműsort rendezett a tiszteletére, amelyen A csodálatos mandarint, valamint az ifj. Johann Strauss zenéjére készített vidám és ironikus Térzenét mutatták be.
Színpadi szerepei
- Aszafjev: Párizs lángjai – Gaspar
- Szabó Ferenc: Ludas Matyi – Döbrögi
- Kenessey Jenő: A keszkenő – kasznár
- Falla: A háromszögletű kalap – kormányzó
- Csajkovszkij: Diótörő – Droselmeyer
- Bartók Béla: A csodálatos mandarin – az öreg gavallér, Mandarin
- Milhaud: Francia saláta – Tartaglia
- Cieplinski: Az infánsnő születésnapja – törpe
- Cieplinski: A fából faragott királyfi – fabáb
- Térzene – mecénás
- Delibes: Coppélia – Coppélius
Színpadi koreográfiái
- Csárdajelenet (1936)
- Poloveci táncok (1938)
- Francia saláta (1938)
- Rajter Lajos: Pozsonyi majális (1938)
- Csajkovszkij: Rómeó és Júlia (1939 és 1955)
- Bartók Béla: A csodálatos mandarin (1945 és 1956)
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1946)
- Térzene (1948)
- Kodály Zoltán: Czinka Panna (1948)
- Kacsóh Pongrác: János vitéz (1949)
- Molière: Gömböc úr (1950)
- Kenessey Jenő: A keszkenő (1951)
- Kadosa Pál: A huszti kaland (1951)
- Verdi: Aida (1952)
- Kodály Zoltán: Háry János (1952)
- Léo Delibes: Coppélia (1953)
- Csokonai Vitéz Mihály: Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak (1953)
- Rimszkij-Korszakov–Muszorgszkij: Hovanscsina (1955)
- Bartók Béla: A fából faragott királyfi (1958 és 1961)
- Nicola Benois: Seherezádé (1959)
- Suchon: Örvény (1959)
- Manuel de Falla: A háromszögletű kalap (1959)
- Fazekas Mihály–Szabó Ferenc: Ludas Matyi (1960)
- Alekszandr Porfirjevics Borogyin: Igor herceg (1961)
- Darius Milhaud: Francia saláta (1962)
- Saint-Saëns: Sámson és Delila (1963)
- Franz Schubert: Három a kislány (1951 és 1966)
- Erkel Ferenc: Bánk bán (1969)
Filmek
- Életre ítéltek! (1941)
- Egy tál lencse (1941)
- Dankó Pista (1941)
- Mágnás Miska (1949)
- Az életbe táncoltatott leány (1964)
Díjai, elismerései
- Kiváló művész (1951)
- Kossuth-díj (1956)
Jegyzetek
- ↑ Harangozó Gyula születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 1101/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 7.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 300/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 7.)
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
További információk
- Színházi Adattár Archiválva 2016. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- stop.hu
- Harangozó Gyula emlékkönyv; szerk., képvál. Szúdy Eszter, Magyar Táncművészeti Főiskola, Bp., 1994 (A magyar táncművészet nagyjai)
- Gara Márk: Meg nem valósult balettek. Válogatás a Harangozó-hagyatékból (Végvári vitézek, Király bolondja, Bakaruhában, Felszállott a páva, Dzsungel, Bakkhánsnők, Álmodó Bálint, A varázsruha, Fekete és fehér). In: Tóvay Nagy Pétr (szerk.): Források a magyar színpadi táncművészet történetéhez II. Budapest, Magyar Táncművészeti Főiskola, 2014. 135-180.
- Tóvay Nagy Péter: Emlékezés Harangozó Gyulára (1908-1974) Tánctudományi Közlemények, 2024. 2. sz.