Harsányi László (orvos)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Harsányi László
Született1926. október 21.[1]
Az adatok szerializációja sikertelen
Elhunyt1992. március 15. (65 évesen)[1]
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • orvos
  • patológus
  • hisztológus
Iskolái
SírhelyeÚj köztemető

Harsányi László (Budapest, 1926. október 21.Pécs, 1992. március 25.) magyar igazságügyi orvos. Az orvostudományok kandidátusa (1966). A Csehszlovák és a Lengyel Igazságügyi Orvosi Társaság tiszteletbeli tagja volt.

Életpályája

1945-ben érettségizett a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban. 1946–1949 között a Budapesti Orvostudományi Egyetem illetve a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézet gyakornoka volt. 1949–1955 között az Igazságügyi Orvostani Intézet gyakornoka, 1956–1964 között egyetemi tanársegéde, 1964–1968 között egyetemi adjukntusa, 1968–1977 között egyetemi docense volt. 1951-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen általános orvosi diplomát szerzett. 1955-ben igazságügyi orvostanból szakorvosi vizsgát tett. 1956-tól a Budapesti és a Pest megyei Bíróság igazságügyi orvosszakértője volt. 1957-ben kórbonctanból és szövettanból szakorvosi vizsgát tett. 1957-től az Országos Rendőrfőkapitányság, illetve a Belügyminisztérium Technikai Osztály Bűnügyi Laboratóriumának orvosszakértője volt. 1961-től a Nemzetközi Törvényszéki Orvosi Akadémia tagja volt. 1961–1964 között a Magyar Tudományos Akadémia-Tudományos Minősítő Bizottság (MTA-TMB) önálló aspiránsa volt. 1964-től a Német Törvényszéki és Társadalmi Orvostársaság tagja volt. 1964–1965 között a Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvostudományi Karán az igazságügyi fogorvostan előadója volt. 1977–1992 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete intézetigazgató egyetemi tanára volt. 1985–1991 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese, 1991-ben megbízott rektora volt.

Munkássága

Az igazságügyi orvostan különböző részeivel – történeti antropológiával és oszteológiai kutatásokkal – foglalkozott. Fontos eredményeket ért el a csontvázrészekből történő vércsoport-meghatározás különböző módszereinek hazai bevezetésében és a csontok öregedési folyamatának megállapítása terén. Nevéhez fűződött a Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai kihantolását előkészítő tanulmány terve, részletesen kitérve az exhumálással kapcsolatos teendőkre, a testek harminc év utáni állapotára és az azonosítás problémáira.

Családja

Szülei Harsányi Dezső gépészmérnök, a Ganz-gyár munkatársa, a Ganz Daru- és Kazángyár főkonstruktőre és Kollár Anna voltak. 1954-ben házasságot kötött Kamarás Ilona orvossal. Két gyermekük született: László (1955–) orvos, sebész és Jilling Tamásné Harsányi Krisztina. A budapesti Rákoskeresztúri Evangélikus Temetőben temették el.

Művei

  • Az arteria és vena epigastrica inferior topographiája a haspunctio szempontjából (Orvosi Hetilap, 1951. 40.)
  • A quantitatív szénmonoxid haemoglobin meghatározásról és annak jelentőségéről (Orvosi Hetilap, 1952. 52.)
  • Újabb szempontok a világítógáz-mérgezések nyomozásánál (Somogyi Endrével, Tamáska Loránddal; Rendőrségi Szemle, 1953)
  • Többmagvú sympathicus ganglionsejt embernél (Magyar Belorvosi Archivum, 1954 és Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1954)
  • Vízi halottak vizsgálatának főbb szempontjai (Rendőrségi Szemle, 1955)
  • A csontvázleletek életkorának meghatározási módszereiről és azok alkalmazhatóságáról (Nemeskéri Jánossal; MTA Biológiai Csoportjának Közleményei, 1957)
  • A nyirokérrendszer jelentősége égett egyének veseműködésében (Rényi-Vámos Ferenccel; Magyar Belorvosi Archivum, 1959)
  • Légemboliás halálesetek therápiás és diagnosztikus célból végzett hasi levegőbefúvásokkal kapcsolatban (Faber Viktorral; Orvosi Hetilap, 1962. 17.)
  • A kórtörténet, mint okirat (Szuchovszky Gyulával; Orvosi Hetilap, 1963)
  • Bűncselekményre gyanús vízbefúlás esete az orvosszakértői gyakorlatból. – Személyazonosítás csontvázlelet vizsgálata alapján (Földes Vilmossal, Nemeskéri Jánossal; Belügyi Szemle, 1963)
  • Alkoholos motiváció és befolyásoltság öngyilkosoknál (Kenyeres Imrével, Szuchovszky Gyulával; Népegészségügy, 1964)
  • Újszülöttkori erőszakos halálesetek megítélése (Földes Vilmossal, Szabó Árpáddal; Belügyi Szemle, 1964)
  • Gyalogosok sérelmére történt gépkocsibalesetek orvosszakértői vizsgálata (Földes Vilmossal). – Tömeges közlekedési balesetek orvosszakértői vizsgálatának feladatai (Földes Vilmossal; Belügyi Szemle, 1965)
  • A műtéti kockázat kérdései az orvosszakértői gyakorlatban (Szuchovszky Gyulával; Magyar Sebészet, 1965)
  • A csontváz orvosszakértői vizsgálatának egyes kérdései (Kandidátusi értekezés; Budapest, 1965)
  • Vitás műtéti halálesetek orvosszakértői véleményezése (Földes Vilmossal, Szuchovszky Gyulával; Orvosi Hetilap, 1966. 31.)
  • Fejezetek az igazságügyi fogorvostan köréből (egyetemi jegyzet; Szuchovszky Gyulával; Budapest, 1968)
  • Orvosszakértői személyazonosítás (monográfia; Földes Vilmossal; Budapest, 1968)
  • A koponya és nyaki gerinc közlekedési baleseti sérülései a baleseti mechanizmus szemszögéből (Földes Vilmossal, Szabó Árpáddal) Vércsoport-meghatározás lehetősége – hajból (Gerencsér Györggyel). – Öngyilkosságok Budapesten az 1961–1970. években (Kenyeres Imrével, Szuchovszky Gyulával; Belügyi Szemle, 1971)
  • Igazságügyi fogorvostan (egyetemi jegyzet; Szuchovszky Gyulával; Budapest, 1971)
  • A nem meghatározása mikroszkópos vizsgálattal (Kovács Margittal, Sellyei Mihállyal; Belügyi Szemle, 1972)
  • Öngyilkossági halálozás Budapesten, 1961–1970 közötti tízéves időszakban. 1–2. (Kenyeres Imrével, Szuchovszky Gyulával; Orvosi Hetilap, 1973. 35–36.)
  • Adatok a csontszöveti fehérjék vizsgálatához (Anthropológiai Közlemények, 1974)
  • Budapesti öngyilkosok vizsgálata. (A Népességtudományi Kutató Intézet Közleményei. 44. Budapest, 1976)
  • Csontvázleletek vizsgálata scanning elektronmikroszkóppal (Guth Péterrel; Belügyi Szemle, 1977)
  • Újabb szempontok a vér alkoholtartalmának megállapításánál és véleményezésénél (Farkas Gyulával; Magyar Jog, 1978)
  • A cserbenhagyó személygépkocsijának azonosítása bőrmaradványok vizsgálatánál (Guth Péterrel; Belügyi Szemle, 1979)
  • Elektronsugaras mikroanalízis az orvosszakértői gyakorlatban (Guth Péterrel; Trombitás Károllyal; Belügyi Szemle, 1984)
  • Baranya megye 1983. és 1984. évi öngyilkosainak vizsgálata (Jegesy Andrással) (Társadalmi beilleszkedési zavarok. III. kötet; Szerkesztette: Kolozsi Béla, Münnich Iván; Budapest, 1985)
  • Már 12 éve halott volt… (Fehér Gyulánéval, Kovács Lajossal; Belügyi Szemle, 1986)
  • Kuruzslás, alternatív medicina és az igazságügyi orvosszakértő (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1990)
  • A laterális arcközép egyszerű törésének repozíciója (Fábián Bélával, Vörös Sándorral; Fogorvosi Szemle, 1990)
  • Bevonuló fiatalok fogazati állapota – 15 év tükrében (Vass É. Zsuzsannával; Fogorvosi Szemle, 1991)
  • Baranya megyében öngyilkosság következtében meghaltak komplex vizsgálata (Angyal Miklóssal, Jegesy Andreával; Végeken, 1994)
  • Az öngyilkosság következtében meghaltak megelőző egészségi állapota (Angyal Miklóssal, Jegesy Andreával; Népegészségügy, 1994)
  • Alkoholizmus és öngyilkosság (Angyal Miklóssal, Jegesy Andreával; Szenvedélybetegségek, 1995).

Díjai

  • Kiváló Orvos (Minisztertanács) (1989)[2]

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 https://resolver.pim.hu/auth/PIM57569. (Hozzáférés: 2022. július 17.)
  2. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források

További információk

  • Varga Tibor: Harsányi László (Anthropológiai Közlemények, 1992)
  • A Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett orvostanhallgatók jegyzéke. 1951–1969. Szerkesztette: Molnár László (Budapest, 1997)
  • Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.
  • Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7919-0