Hasići (Ribnik)
Hasići | |
Közigazgatás | |
Ország | |
Entitás | Szerb Köztársaság |
Község | Ribnik |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 50 |
Népesség | |
Teljes népesség | 0 fő (2013)[1] |
Népsűrűség | 0 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 10,29 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
Hasići (szerbül: Хасићи) falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Ribnik községben. A boszniai háború előtti Hasići falunak a Szerb Köztársaság területére eső, lakatlan része.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 45, közúton 70 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 17 km-re északnyugatra, a Šiša-hegység területén fekszik.
Népessége
Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
---|---|---|
Szerb | 16 | 0 |
Bosnyák | 415 | 0 |
Horvát | 0 | 0 |
Jugoszláv | 0 | 0 |
Egyéb | 0 | 0 |
Összesen | 431 | 0 |
Története
Hasići falu 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Hasićin 13 házat és 89 muszlim lakost számláltak.[4] 1910-ben a településen 26 házat, 138 muszlim és 17 ortodox szerb lakost számláltak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben 29 házat és 133 lakost számláltak.[6] 1945-től Hasići a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején 1992 májusában és júniusában a település drámai napokat élt át. 1995 végén az innen nyugatra fekvő Lanište falu határában a Babina dolina néven ismert helyen találták meg a Lanište II. jelű tömegsírt, amely mintegy 2,7 kilométerre van a Lanište-hágótól. Itt a környékbeli falvakból származó 77 bosnyák maradványait exhumálták, akiket 1992. június 1-jén öltek meg a velagići általános iskola előtt. Azután ölték meg őket, hogy Vojići, Hasići, Nezići, Hadzići és Velagići településeiről érkező férfiakat behívták a velagići rendőrállomásra. A felhívásra jelentkezőket a katonai rendőrök lefogták és a régi iskola helyiségeibe kényszerítették, majd késő este innen kiűzték és lelőtték őket. Néhány bosnyák túlélte a lövöldözést. Az iskola előtt fekvő sebesülteket fejbe lőtték. A második napon a holttesteket teherautókba pakolták, és elvitték a Babina völgyébe, ahol eltemették őket.[7] A település 1995 szeptemberéig a szerb félkatonai egységek megszállása alatt állt, amikor a Bosznia-Hercegovinai Hadsereg, a Horvát Védelmi Tanács (HVO) és a Horvát Hadsereg (HV) által vezetett közös akciók során felszabadították. 1995-ben a Sana hadművelet során szerb lakossága a visszavonuló szerb csapatokkal együtt elmenekült. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a háború előtti település területének egyik fele, 10,29 km2 területtel a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Ribnik községhez került, míg a település területének másik fele, 12,50 km2 területtel a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában levő Ključ község területénél maradt.
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20508
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20508
- ↑ 3,0 3,1 Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 49. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 258. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 121. o.
- ↑ Slučaj Lanište: Srpsko slavljenje nekažnjenog zločina. stav.ba . (Hozzáférés: 2024. április 24.)
További információk