Herczegh Géza (újságíró)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ez a szócikk az újság- és forgatókönyvíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Herczegh Géza (egyértelműsítő lap).
Herczegh Géza
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Nagykanizsa
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
HázastársaLeopoldine Konstantin
Foglalkozása
KitüntetéseiOscar-díj a legjobb adaptált forgatókönyvnek (Zola, 10. Oscar-gála, 1937)
A Wikimédia Commons tartalmaz Herczegh Géza témájú médiaállományokat.
Konstantin Leopoldina, Herczeg Gézáné portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)

Herczeg Géza (külföldön Geza Herczeg) (Nagykanizsa, 1888. március 1.[1] – Hollywood, 1954. február 19.) író, újságíró, forgatókönyvíró, miniszteri tanácsos.

Életpályája

Herczeg Sándor földbirtokos és Fuchs Nanetta fiaként született. Gimnáziumi tanulmányait 1897 és 1905 között a budapesti VII. kerületi magyar királyi állami főgimnáziumban,[2] majd 1910-ig a budapesti tudományegyetem jogi karán végezte. Már egyetemista korában újságíróként dolgozott. Kezdetben hosszabb ideig A Nap című lap riportere volt. Miután A Nap megszűnt, a Magyar Hírlap, majd Az Újság szerkesztőségének tagja lett. Az első világháború alatt haditudósító volt. Több riportkönyvet tett közzé. 1918-ban a Károlyi-kormány sajtófőnöke volt. 1919 őszén Bécsbe emigrált, ahol 1921 és 1924 között a Neue Freie Presse külső munkatársa volt. 1924 és 1927 között a Wiener Allgeimeine Zeitung és az Extrablatt főszerkesztője volt. Később kivándorolt az USA-ba, ahol Hollywoodban forgatókönyvíróként, valamint rendezőként dolgozott.

Magánélete

Házastársa Konstantin Leopoldina(wd) volt, akivel 1924. május 9-én Bécsben kötött házasságot.

Díjai, elismerései

Hollywoodban 1937-ben a legjobb forgatókönyvíró kategória győztese lett a Zola élete című filmmel.[pontosabban?]

Főbb írásai

  • Sarajevotol Lodzig (1915, németül is)
  • Avanti! (1916)
  • Végig Szerbián (1916)
  • A haditengerészet a világháborúban (1917)
  • Die Madonna von Cannes (operettlibretto, Félix Dörmann társaságában)
  • Bela Kun (Kun Béláról, 1928)

Jegyzetek

  1. ↑ Születési bejegyzése a nagykanizsai izraelita hitközség születési akv. 22/1888. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  2. ↑ Budapesti VII. kerületi magyar királyi állami [később Madách Imre] főgymnasium értesítője 1897/1898-1904/1905; a volt tanítványok között felsorolva: ugyanott, 1905/1906, 110; 1931/1932, 73.

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Herczegh_Géza_(újságíró)&oldid=355124”