Horváth Mihály (orvos)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Horváth Mihály
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár (1907–)
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1892, orvostudomány)
Sírhelye

Horváth Mihály (Arad, 1868. május 28.Budapest, 1938. október 10.[1]) ortopéd szakorvos, egyetemi tanár, közkórházi orvos, egészségügyi főtanácsos.

Életpályája

Orvosi diplomáját a budapesti egyetemen szerezte meg 1892-ben. 1893–1894 között Bécsben és Berlinben folytatott tanulmányokat. 1895-től a Szent János Kórház rendelőorvosa volt. 1907-ben a budapesti egyetemen az ortopédia magántanára volt. 1918-ban vezetésével alakult meg az első magyarországi kórházi ortopédiai osztály.[2] 1919-ben egyetemi címzetes nyilvános rendkívüli tanár lett. 1921-ben az ortopédiai osztály főorvosa volt a Szent János Kórházban. Ortopéd sebészi tevékenysége mellett társadalmi mozgalmat kezdeményezett a nyomorék gyermekek gyógyítására és gondozására. Szakirodalmi munkássága során a skoliózissal, a gyermekbénulások gyógyításával, a vele született csípőízületi ficamok kór és gyógytanával foglalkozott.

Családja

Szülei: Horváth Alajos és Lukács Mária voltak. Felesége, Eleőd Judit volt.[3] Három gyermekük született: Erzsébet, Boldizsár és Mihály.[1] Temetése a Kerepesi temetőben zajlott,[1] a Bal oldali falsírboltok 416. sírhelyére. 1953-ban a temetőrész felszámolása során az Új köztemetőbe temették át a 28. parcellába.[4]

Művei

  • Tanulmányok a scoliosisról (M. Orv. Arch., 1900)
  • Az infantilis celebralis bénulások ortopädias és sebészi gyógyítása (Budapesti Orvosi Újság, 1903)
  • 50 év az ortopädia fejlődésében (Orvosi Hetilap, 1906)
  • Adatok a világra hozott csípőficamodás kór- és gyógytanához (Eger, 1909)
  • A szép test (Budapest, 1910)
  • A testileg fogyatékos gyermek védelme (Budapest, 1930)

Jegyzetek

Források

További információk