Négyfalu
| Négyfalu (Săcele) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Brassó | ||
| Rang | municípium | ||
| Községközpont | Săcele | ||
| Polgármester | Popa Virgil (PSD, 2016)[1] | ||
| Irányítószám | 505600 | ||
| Körzethívószám | +40 x68[2] | ||
| SIRUTA-kód | 40438 | ||
| Népesség | |||
| Népsűrűség | 96,63 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 650 m | ||
| Terület | 320 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 45° 37′ 03″, k. h. 25° 41′ 16″45.617500°N 25.687778°EKoordináták: é. sz. 45° 37′ 03″, k. h. 25° 41′ 16″45.617500°N 25.687778°E | |||
 | |||
| Négyfalu weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Négyfalu témájú médiaállományokat. | |||
Négyfalu, 1950 és 2001 között Szecseleváros (románul: Săcele, németül: Siebendörfer) város Romániában, Brassó megyében. Négy barcasági csángó település összevonásából jött létre, ezek sorrendben nyugatról kelet felé: Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu. A városhoz tartozik még Ósánc és Babarunka. Négyfalu az ún. „hétfalusi csángók” másik három településével, Tatranggal, Zajzonnal, és Pürkereccel együtt képezi Hétfalut.
Fekvése, domborzata és természeti környezete
Brassó megye délkeleti részében található, Brassó szoros szomszédságában, 15 km-re a város központjától. 32 000 hektárnyi területen fekszik, ezzel Románia harmadik legnagyobb területű városa.[3] A Tatrang nevű folyó szeli át, amely Négyfalu fő ivóvíz-forrását is képezi. A Barcasági-medence déli perempontján foglal helyet, jellegzetessége, hogy területén megtalálhatók a domborzati formák közül úgy a síkság (2881 ha szántóföld), mint a dombok (3070 ha kaszáló) és a hegység is, ez utóbbi foglalva el a legnagyobb területet (21 152 ha erdő és 3483 ha legelő). Négyfalu képezi két nagy hegytömb, a Nagykőhavas illetve a Csukás-hegység egyik „bejárati kapuját”. A Nagykőhavast Négyfalu irányából három útvonalon lehet megközelíteni: Garcsin-völgy, Malom-patak, Bolnok.
Története
Lakói feltehetően a 11. századi magyar és besenyő határőrök leszármazottjai. Először 1366-ban említették I. Lajos király adománylevelében, amellyel Ztanislaw comesnek adományozta a Tömös és Tatrang-folyók közt fekvő Turchfalua (Türkös), Huzyufalu (Hosszúfalu), Zlanfalua (Bácsfalu) és Charnadfalua (Csernátfalu) nevű királyi birtokokat. Hétfalu 1498-ig a Törcsvári uradalomhoz tartozott. 1498-ban II. Ulászló király a brassói szászoknak elzálogosította a hét falut, amelyeknek lakói így a szászok jobbágyai lettek. Szász hatásra felvették az evangélikus vallást. 1651-ben Négyfalu, illetve Hétfalu települései Brassó város hűbérbirtokává váltak. Négyfalu, illetve Hétfalu lakosai az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is nagy számban részt vettek, a 126. honvéd zászlóaljba tömörülve. 1848 októberében az Agyagfalván megtartott Székely Nemzeti Gyűlésen Brassóvidék magyar csángó falvai arra kérték a nagygyűlés vezetőségét, hogy ők is a székelység honvédelmi rendszeréhez tartozhassanak. 1892–1960 között a Bertalan–Hosszúfalu-vasútvonal kötötte össze a falvakat Brassó központjával. 1950-ben közigazgatásilag összevonták a négy falut Săcele (falvacskák) néven, ebből a román elnevezésből származik a Szecseleváros név. 2000. június 6-án municípiummá nyilvánították. Települései gazdag népművészeti hagyományokkal rendelkeznek. Híresek szőtteseik és hímes tojás mintakincsük is, melyből mintegy 150 mintát őriznek.
Népesség
Brassó megye második legnépesebb városa, 2013-ban 34 215 lakosa volt.[4] Nem hivatalos, a helyi vezetők által közölt adatok szerint a cigányok száma 10 000 körül van, ez a legnagyobb kompakt tömb Romániában.[5]
Látnivalók
- A városnak néprajzi múzeuma van, ahol az itteni szász hatásra létrejött csángó népviselet látható.
Testvérvárosai
Híres szülöttei
- Istók János (Bácsfalu, 1873. június 15. – Budapest, 1972. február 22.) magyar szobrászművész.
- Kupcsay Felicián (Hosszúfalu, 1876. június 8. – Budapest, 1964. február 5.) író
- Erich Jekelius (Hosszúfalu, 1889. augusztus 2. – Bissingen, 1970. november 27.) geológus, őslénykutató[6]
- Molnár Károly (Hosszúfalu, 1901. január 19. – Sepsiszentgyörgy, 1985. március 18.) zenepedagógus, zeneszerző, karmester és kórusvezető.
- Tóthpál Dániel (Türkös, 1907. december 11. – Budapest, 1936. június 10.) erdélyi csángó költő
- Götz Endre (Hosszúfalu, 1924. augusztus 27. – Nagybánya, 2022. szeptember 3.) geológus.
- Istók István szobrászművész
- Tomos Hajnal (Négyfalu, 1957. december 2.) csángó magyar újságíró, költő.
- Sájter Laura (Négyfalu, 1962. július 2.) magyar nyelvész.
Jegyzetek
- ↑ A 2008-as romániai helyi választások eredményei(román nyelven). [2009. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ „Săcele e în Top 3 orașe românești cu cea mai mare suprafață”, Bună ziua Brașov, 2016. szeptember 22. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ „Populația în Săcele explodează în următorii ani”, NewsBV.ro, 2014. november 11.. [2017. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ „Republica de la Gârcini”, Adevărul, 2010. augusztus 25. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
- ↑ Trausch, Joseph; Hienz, Hermann Adolf. Schriftsteller-Lexikon der Siebenbürger Deutschen, 7 (német nyelven). Köln: Böhlau Verlag, 354. o. (2000). ISBN 9783412125998
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból (I-VI. kötet), Pest, 1868. Ráth Mór bizománya. Nyomatott Panda és Frohna Könyvnyomdájában. Elektronikus változat – Hétfalu
További információk
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}