Houston Stewart Chamberlain
| Houston Stewart Chamberlain | |
 | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Southsea |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága |
|
| Házastársa | Az adatok szerializációja sikertelen |
| Szülei | Eliza Jane Hall William Charles Chamberlain |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Houston Stewart Chamberlain témájú médiaállományokat. | |
Houston Stewart Chamberlain (Portsmouth, 1855. szeptember 9. – Bayreuth, 1927. január 9.) brit-német esszéíró, rasszista filozófus, aki a politikai filozófia és a természettudomány témájában írt műveket. „Faji íróként” jellemezték, akinek az írásai a német etno-nacionalizmust, az antiszemitizmust, a tudományos rasszizmust hirdették.[1] Legismertebb műve, a kétkötetes Die Grundlagen des neunzehnten Jahrhunderts (A 19. század alapjai) , amely 1899-ben jelent meg, nagy hatást gyakorolt a 20. század eleji pángermán népi mozgalomra (Völkisch-mozgalom), majd később a náci fajpolitika antiszemitizmusára. „Hitler Keresztelő Jánosaként” is emlegették.[2]
Élete
Az anyja nem sokkal a születése után meghalt. Chamberlain és testvérei a következő tíz évet Versailles-ban töltötték nagymamájukkal és egy nagynénjükkel. 1866-ban visszatért Nagy-Britanniába. 1869-ben egészségügyi problémák miatt visszatért Franciaországba, és a következő kilenc évben nagynénjével Európán keresztül utazott. 1874 telén Cannes-ban találkozott leendő első feleségével, Anna Horsttal.[3] 1878-ban, apja halála után, ketten összeházasodtak, és több hónapig utaztak Európán, mígnem 1879-ben Genfben telepedtek le. Természettudományokat kezdett tanulni a Genfi Egyetemen. 1884 őszén egy súlyos idegösszeomlás évekig tartó megszakításhoz vezetett tudományos kutatásában. Majd Drezdába költöztek. 1888 első német nyelvű cikke. 1908-ban gyors, békés válás után feleségül vette Eva Freiin von Bülow-t (1867−1942), Richard és Cosima Wagner lányát.
Művei
Németül megjelent főbb művei
- Das Drama Richard Wagners. Eine Anregung. Breitkopf & Härtel, Wien, 1892
- Richard Wagner. Bruckmann Verlag, München, 1895
- Die Grundlagen des neunzehnten Jahrhunderts. Bruckmann, 1899 (1. kötet digitális másolatként és teljes szöveg a Német Szövegarchívumban; 2. kötet digitális másolatként és teljes szöveg a Német Szövegarchívumban) (németül)
- Arische Weltanschauung. Bruckmann, 1905
- Heinrich von Stein und seine Weltanschauung. Georg Heinrich Meyer, Leipzig, 1903 (mit Friedrich Poske)
- Immanuel Kant. Die Persönlichkeit als Einführung in das Werk. Bruckmann, 1905
- Goethe. Bruckmann, 1912
- Kriegsaufsätze. Bruckmann, 1915 (abban: „Deutsche Friedensliebe“, „Deutsche Freiheit“, „Deutsche Sprache“, „Deutschland als führender Weltstaat“, „England“, „Deutschland“)
- Lebenswege meines Denkens. Bruckmann, 1919
- Paul Pretzsch (szerk.): Cosima Wagner und Houston Stewart Chamberlain im Briefwechsel 1888–1908. Reclam, Leipzig, 1934
- Rasse und Persönlichkeit. F. Bruckmann A.-G, München, 1925
Magyarul
- Parsifal mesék; ford. Papp Zoltán; Rózsavölgyi, Budapest, 1923
- A zsidók megjelenése a nyugati történelemben; ford., előszó F. Papp Zoltán; Bethlen Ny., Budapest, 1944 (A Zsidókérdéskutató Magyar Intézet könyvei) – hasonmásban: 2001
Jegyzetek
- ↑ Biddiss, Michael (ndg) "Chamberlain, Houston Stewart" in Oxford Dictionary of National Biography
- ↑ Mitcham, Samuel W. Jr.. Why Hitler?: The Genesis of the Nazi Reich. Westport, Connecticut: Praeger, 82. o. (1996). ISBN 978-0-275-95485-7; citing Forman, James D. (1978) Nazism, New York. p. 14.
- ↑ Chamberlain, Anna, in: Gudrun Wedel: Autobiographien von Frauen : ein Lexikon. Köln : Böhlau, 2010, 150. oldatól
További információk
- Erdélyi Gyula: A zsidók betévedése a történetbe. Chamberlaine nyomán; Buzárovits Gusztáv kny., Esztergom, 1909
