I Szunsin

Innen: Hungaropédia
(I Szunszin szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
I Szunsin
이순신
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Hanszong, Csoszon
Meghalt1598. december 16. (53 évesen)
Norjang-szoros, Namhe közelében[1] Csoszon
SírhelyAszan
ÁllampolgárságaCsoszon
Nemzetiségekoreai
OrszágCsoszon
Fegyvernemhaditengerészet
Rendfokozatatengernagy
CsatáiKorea japán megszállása
KitüntetéseiSzondzso-kor Elsőrendű Katonai Érdemrendje (Szonmu Ildung Kongsin)

Posztumusz miniszterelnök (Jongidzsong)

Posztumusz udvari herceg (Tokphung Puvongun)
Halál okabevetésben esett el
A Wikimédia Commons tartalmaz I Szunsin
이순신
témájú médiaállományokat.
A 16. századi teknőshajó első részletes ábrázolása. A rajz a 18. század végén készült, egy ugyancsak 18. századbeli makett alapján.

I Szunsin (hangul: 이순신handzsa: 李舜臣, RR: Yi Sun-shin?; Hanszong, 1545. április 28.Norjang-szoros, Namhe közelében,[1] 1598. december 16.) koreai nemzeti hős, aki hét tengeri csatát nyert az óriási túlerőben lévő japánok ellen. Ehhez a sikerhez az úgynevezett teknőshajók segítették, amelyeket 1592-ben vetett be először.

Emlékezete

Az udvar számára írott háborús naplóját többé-kevésbé átszerkesztve számos nyelvre lefordították. 2013 júniusában az UNESCO I Szunsin 16. századi háborús naplóját (a Nandzsung Ilgi-t) a világemlékezet részévé nyilvánította, mivel a maga nemében egyedülállónak tartják a világon.[2] A teknőshajókról számos többé-kevésbé hiteles rekonstrukció készült. Az admirálist a japán flotta hivatalos szentjének tekintette a 20. század elején.[forrás?] Koreában számos szobor őrzi emlékét, mauzóleumot állítottak emlékére. A dél-koreai televízió A halhatatlan I Szunsin admirális címmel sorozatot készített életéről, a Mennyei katonák ( Heavens' Soldiers; koreaiul: 천군) című fantasztikus film is az ő idejében játszódik. 2012. május 10-én adták át a róla elnevezett I Szunsin függőhidat, amely átadásakor a világ negyedik leghosszabb függőhídja volt. A híd 1545 m-es fesztávolsága megegyezik I Szunsin születési évével.

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 Aszanban helyezték végső nyugalomra.
  2. http://nol.hu/kult/semmelweis__guevara_es_a_kommunista_kialtvany_is_az_unesco_listajara_kerult Az UNESCO listára került dokumentumok

Forrásjegyzék

Galéria

További információk