Ihász Gábor (énekes)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ihász Gábor
Életrajzi adatok
Született1946. október 29.
Budapest
Elhunyt1989. június 29. (42 évesen)
Budapest
SírhelyÚj köztemető
Pályafutás
Műfajokpop-rock, pop
Aktív évek19681989
Hangszerénekhang
Tevékenység
KiadókHungaroton
A Wikimédia Commons tartalmaz Ihász Gábor témájú médiaállományokat.

Ihász Gábor (Budapest, 1946. október 29. – Budapest, 1989. június 29.) magyar dalszerző, énekes. Bátyja Ihász Kálmán olimpiai bajnok labdarúgó, unokatestvére Delhusa Gjon énekes.

Ihász Gábor sírja Budapesten. Új köztemető: 92. Török Richárd alkotása

Élete

Fiatalkora

Édesapja hivatásos katonatiszt volt, aki szabadidejében labdarúgó-játékvezetőként tevékenykedett. Gábor egyetlen testvére, Kálmán a Vasasnál focizott, először magyar, később olimpiai bajnok lett (Tokió, 1964). Középiskolai tanulmányait Budapesten, az Irinyi János Gimnázium és Vegyipari Szakközépiskolában kezdte 1961-ben, majd a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Itt ismerkedett meg Pintér Évával, későbbi feleségével, akivel 1966-ban összeházasodtak. Két évvel később megszületett leányuk, Adrienn.

Labdarúgó-pályafutása

Ihász Gábor labdarúgó-pályafutását a Vasasnál kezdte, mint korábban bátyja, ám 1967-ben egy rutinvizsgálatnál kiderült, hogy szívproblémái miatt nem játszhat tovább, az orvosok eltiltották a versenyszerű labdarúgástól. Ezért gyúró lett a felnőtt focicsapatnál. Később a Vasas felnőtt női kézilabdacsapatánál is gyúrói állást kapott. Második felesége, Hajós Mária, a Vasasnál kézilabdázott. Tőle született fia, ifjabb Ihász Gábor 1981-ben.

Zenei pályafutása

Gitározni autodidakta módon tanult meg. Első sikeres dalát, a Kék csillag fenn az égen címűt 1968-ban írta.[1] Szécsi Pál zeneszerzője volt. Hazánk minden jelentősebb városában megfordult a Fonográf, a Kék Csillag, az Express és más együttesekkel, Koncz Zsuzsával, Kovács Katival, Korda Györggyel, a HeiligEszményi-párossal, de Szűcs Judith és Máté Péter lemezein is olvashatjuk a nevét szerzőként. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió rendszeres szereplője volt. Két önálló nagylemeze jelent meg életében – az első 1980-ban, a második 1983-ban – s egy halála után, de azt is ő készítette elő. A Metronóm ’77 fesztiválon a Múlnak a gyermekévek című, S. Nagy Istvánnal közösen írt szerzeménye közönségdíjat nyert. Mindössze 40 éves volt, amikor unokája megszületett, így ő lett Magyarország első „popnagypapája”.[2]

Halála

Hosszan tartó súlyos betegségben hunyt el, életének 43. esztendejében.

Lemezei

  • Ihász I. (1980)
  • Ihász II. (1983)

Posztumusz lemezek

  • Életem, dalaim (1989)
  • Múlnak a gyermekévek (1994)
  • Égi Trió (Ihász Gábor, Szécsi Pál, Máté Péter) (1996)
  • Amíg a szív dobog (1999)
  • Im memoriam Ihász Gábor
  • Gondolj rám

Díjai

Jegyzetek

Források