Jámbor Lajos (építész)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ez a szócikk az építészről szól. Hasonló címmel lásd még: Jámbor Lajos (egyértelműsítő lap).
Jámbor Lajos
Vasárnapi Ujság 1899. 850. l.
Vasárnapi Ujság 1899. 850. l.
SzületettFrommer Lajos
Az adatok szerializációja sikertelen
Pest
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaépítész
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (7-3-22)
A Wikimédia Commons tartalmaz Jámbor Lajos témájú médiaállományokat.

Jámbor Lajos, születési nevén Frommer Lajos (Pest, 1869. október 31.[1] – Budapest, 1955. november 6.)[2] magyar építész, a magyar szecessziós építészet egyik kiemelkedő alakja.

Élete

Az esztergomi Takarékpénztári Bérpalota, a Lőrinc utcában Bálint Zoltánnal közös munkája

Frommer Ignác kereskedő és Winter Fanni (1837–1902)[3] gyermekeként született izraelita családban.[4] A budapesti műegyetemen tanult, majd egy ideig Hauszmann Alajos irodájában dolgozott. Később a városligeti történelmi épületcsoportoknak volt művezetője Alpár Ignác oldalán, ezt követően nyert alkalmazást Lechner Ödön tervezőirodájában. 1897-ben nyitotta meg építészei irodáját Bálint Zoltánnal közösen. Számos művet készített vele együtt, ilyen pl. a párizsi világkiállítás magyar pavilonja, a debreceni megyeháza, az esztergomi Takarékpénztári Bérpalota, valamint az egykori Legfőbb Állami Számvevőszék (ma Külügyminisztérium). 1901-ben felvételt nyert a Demokratia szabadkőműves páholyba[5], ahova társát, Bálint Zoltánt követte. Mintegy szabadkőműves mestermunkájukként tervezték meg a nagyváradi László király páholy páholyházát 1901-ben[6]. Lechner Ödön vezetése alatt 1902 tavaszán létrejött a Magyar Építőművészek Szövetsége, melynek Jámbor Lajos is egyik alapító tagja volt. Művészetében Lechner Ödön építészeti formavilágát vitte tovább.

Alkotásaik

Ismert épületeik

  • 1898–1899. Budapest, Bajza utca 44., Baruch Sámuel háza
  • 1899–1900. Szatmár [RO], Pannonia Szálló és Vigadó
  • 1901. Budapest, Ajtósi Dürer sor 25. – Stefánia út 111., Zala György műteremháza (Lechnerrel Ödönnel)
  • 1901. Torontál-Erzsébetlak [SRB], református templom
  • 1901. Nagyvárad [RO], László király páholy, páholyház
  • 1902. Budapest, Bajza utca 42. – Aradi utca 70., Léderer Artúr háza és enteriőrök
  • 1902–1903. Nagyvárad [RO], Füchsl-palota
  • 1904. Nagykanizsa, Főgimnázium és rendház
  • 1904–1905. Budapest, Stefánia út 20., Ligeti Miklós műteremháza és enteriőre
  • 1904–1928. Esztergom, Lőrinc utca, Takarékpénztári bérpalota
  • 1905. Vízaknafürdő [RO], Szálloda és gyógyfürdőépületek
  • 1905. Budapest, Rökk Szilárd utca 3. – Mária utca 2/B.
  • 1906–1907. Budapest, Illés utca 22–24. – Kálvária utca 21/A–B. – Illés köz, Léderer Artúr és Léderer Károly bérháza
  • 1906. Budapest, Gutenberg tér 3. – Rökk Szilárd utca 1. – Mária utca 2/A., Léderer Gusztáv háza
  • 1906–1908. Nagybánya [RO], István király szálloda és vigadó
  • 1907 k. Budapest, Bartók Béla út 10–12. – Csiky utca 3., Stein Manó bérháza
  • 1907–1908. Budapest, Akácfa utca 30. – Wesselényi utca 36., lakóház
  • 1908. Budapest, Váci utca 42., dr. Korányi Sándor bérháza
  • 1908. Budapest, Budafoki út 9–11. – Csiky utca 1., Bálint Zoltán saját bérháza
  • 1908–1909. Budapest, Munkácsy Mihály utca 16. – Kmetty György utca 31., Hirsch-villa
  • 1909–1912. Budapest, Fiumei út 21–23. – Alföldi utca 15., székesfővárosi kislakásos bérházak (épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében)
  • 1909–1914. Budapest, Fő utca 81. – Ganz utca 1–3. – Bem rakpart 47., Állami Számvevőszék (ma Külügyminisztérium)
  • 1910–1911. Budapest, Andrássy út 130., Hirsch Jakab háza
  • 1910–1913. Debrecen, Piac utca 54., Vármegyeháza
  • 1910–1911. Irányi utca 25. – Veres Pálné utca 12., gr. Károlyi-háza
  • 1911–1913. Debrecen, Hatvan utca 1., református egyház bérpalotája („Püspöki palota”)
  • 1912. Budapest, Thököly út 48–50., Felsőkereskedelmi Iskola (ma Petrik Lajos sz.k.i.)
  • 1913. Fiume [HR], Főgimnázium
  • 1913–1914. Liptószentmiklós [SK], M. Kir. Állami Főgimnázium
  • 1915. Budapest, Jávor utca 5/a., villaépület
  • 1922. Budapest, Kertész utca 36., Fészek klub átépítése
  • 1925–1926. Budapest, Üllői út 122–124. – Somfa köz – Zágrábi utca 5. – Zágrábi köz, székesfővárosi kislakásos bérházak
  • 1928. Budapest, Herman Ottó út 40. – Gábor Áron utca 19., dr. Koós Zoltán és neje családi háza/nyaralójának átépítése és toldalékai (eredeti: Kallina Géza, 1924)
  • 1928. Jászberény, Rákóczi út 51/B, Tanítóképző

Tervek, emlékművek; elpusztult, azonosítatlan és bizonytalan épületek

  • 1899. Budapest, Lipótvárosi zsinagóga pályaterve, II. díj
  • 1899. Budapest, kereskedelmi csarnok pályaterve, II. díj
  • 1899–1900. Párizs, a világkiállítás magyar pavilonja
  • 1901. Pécs, Postaigazgatóság pályaterve, II. díj
  • 1902 k. Petrozsény [RO], „Zsilvölgy” páholy háza (elpusztult)
  • 1902. Budapest, Vörösmarty tér, Vörösmarty-szobor szobor talapzata (Ligeti Miklóssal)
  • 1902. Budapest, Városliget, Anonymus-szobor talapzata (Ligeti Miklóssal)
  • 1902. Budapest, Március 15. tér, Erzsébet emlékszobor pályatervei (1903, 1910, 1913, Zala Györggyel)
  • 1903. Budapest, Kozma utcai izraelita temető, Chevra Kadisa sírboltok pályatervei, II. díj
  • 1903. Bodvarákó, gr. Keglevich István-nyaralótelep terve
  • 1903. Budapest, Fiumei úti sírkert, Komócsy József síremléke (Zala Györggyel)
  • 1903. Mohács, a színkör faépülete (megsemmisült)
  • 1903. Rozsnyó [SK], Andrássy Franciska emlékművének pályaterve, II. díj
  • 1904. Budapest, Kozma utcai izraelita temető, a Grosz család sírboltja
  • 1904. Budapest, Farkasréti temető, Tahi Antal síremléke (Zala Györggyel)
  • 1905. Budapest, Sáros Gellért gyógyfürdő pályaterve, megvétel
  • 1905. Velencei biennálé nemzetközi kiállítás magyar terme
  • 1906. Budapest, Városliget, George Washington szobrának talapzata (Bezerédi Gyulával)
  • 1906. Palics [SRB], fürdőépületek pályaterve
  • 1907. Szabadka [SRB], városháza pályaterve, II. díj
  • 1907. Budapest, izraelita szeretetház pályaterve, megvétel
  • 1908 körül, Nagybánya, templom terve
  • 1908 körül, Telepes, templom terve
  • 1908. London, Earl’s Court, a nemzetközi kiállítás magyar utcája
  • 1908. Kecskemét, elmegyógyintézet pályaterve, II. díj
  • 1908. Budapest, Népliget, Tinódi Lantos Sebestyén-szobor talapzata (Bezerédi Gyulával)
  • 1908. Budapest, Dózsa György út 68. – Dembinszky utca 54., Magyar Építő Munkások Országos Szövetségének első székháza („Építőmunkás Otthon”) terve
  • 1911 k. Felsőszivágy [RO], Bornemisza Péter-kastély enteriőrje (megsemmisült)
  • 1912–1913. Budapest, Kiskörút – Rákóczi út, Nemzeti Színház pályaterve, II. díj
  • 1919. Budapest, Pesti Duna-part magyarországi Tanácsköztársaság majálisának díszítése (Faragó Ödönnel)
  • 1925. Az 1926-os philadelphiai világkiállítás magyar pavilonjának pályaterve. I. díj.
  • 1930. Monza, nemzetközi iparművészeti kiállítás magyar szekciójának belső kialakítása


Jegyzetek

Források

  • Jeles Napok
  • ↑ SzkWiki 1: Jámbor_Lajos. Szabadkőműves Wiki. (Hozzáférés: 2013. január 9.)
  • ↑ SzkWiki 2: A nagyváradi László király páholy páholyháza. Szabadkőműves Wiki. (Hozzáférés: 2013. január 9.)
  • Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
  • Dr. Ferkai András: Pest építészete a két világháború között (szerk. Ferkai András), Modern Építészetért Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Kht., Budapest, 2001
  • Merényi György és Bolla Zoltán városi és tervtári kutatásai

További információk

  • Merényi György–Tószegi Zsuzsanna: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos; Holnap, Bp., 2022 (Az építészet mesterei)
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Jámbor_Lajos_(építész)&oldid=637748”