Javorina (Poprádi járás)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Az adatok szerializációja sikertelen
Javorina (Tatranská Javorina)
A fatemplom
A fatemplom
Javorina címere
Javorina címere
Javorina zászlaja
Javorina zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rangközség
Első írásos említés1589
PolgármesterAlena Pitoňáková
Irányítószám059 56
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámPP
Népesség
Népsűrűség2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság993 m
Terület94,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 16′ 05″, k. h. 20° 08′ 29″49.268056°N 20.141389°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 05″, k. h. 20° 08′ 29″49.268056°N 20.141389°E
Javorina weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Javorina témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Javorina (szlovákul: Tatranská Javorina, lengyelül: Jaworzyna Spiska, németül: Uhrgarten), üdülőfalu Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban. Közúti határátkelőhely a lengyelországi Łysa Polana felé.

Fekvése

Poprádtól 40 km-re északra, a lengyel határ mellett, a Jávor-völgy végénél, a Javorinka-patak partján fekszik.

Nevének eredete

Neve a szláv javor (= juharfa) főnévből származik.

Története

A falu helyén a 18. századig pásztorok tanyája volt, ahol csak egy karám állt. 1759-ben birtokosa – plaveci Horváth Ferenc – a majorság mellé vashámort építtetett, mely körül csakhamar a szénégetők viskói sorakoztak, de cseh és lengyel kohászok is érkeztek. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Javorina, (Urgarten), tót falu, Szepes vmegyében, igen hegyes vidéken, közel Gallicziához; 158 kath., 2 evang., 8 zsidó lak. Vashámor. F. u. b. Palocsay Horváth.”[1] 1875-re a vaskészletek kimerültek és a hámort papírgyárrá alakították. 1879-ben az új birtokos Hohenlohe Orhringen Krafft Keresztély porosz herceg lett, aki vadászkastélyt épített ide és határában 40 000 holdas vadaskertet létesített. Ez lett az alapja a mai Tátrai Nemzeti Parknak. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott. A herceget 1926-ban az itteni temetőben temették el. A hercegi birtokot 1936-ban az állam megvásárolta. Lakói ma főként a tátrai idegenforgalomból élnek.

Népessége

1910-ben 396-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar és német kisebbséggel. 2001-ben 223 lakosából 222 szlovák volt. 2011-ben 229 lakosából 209 szlovák volt. 2021-ben 177 lakosából 169 (+1) szlovák, 3 egyéb és 5 ismeretlen nemzetiségű volt.[2]

Neves személyek

Nevezetességei

  • A 19. század végén népi stílusú fatemplomot építettek Szent Anna tiszteletére.
  • A Poľana Szálló 1977-ben épült.

Jegyzetek

További információk