Juhász Géza (költő)
| Juhász Géza | |
| Született | Juhász Sándor Géza 1894. december 20. Debrecen |
| Elhunyt | 1968. július 13. (73 évesen) Debrecen |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Gulyás Emma Margit (h. 1923–1986) |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem (–1922) |
| Sírhelye | Debreceni köztemető |
Juhász Géza, teljes nevén Juhász Sándor Géza (Debrecen, 1894. december 20.[1] – Debrecen, 1968. július 13.)[2] magyar költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa (1952).
Élete
Juhász Gábor vasúti kalauz és Salánki Róza fiaként született. 1914-től a Budapesti Tudományegyetemen volt bölcsészhallgató. Az első világháború idején besorozták katonának, 1919-ben tért haza francia fogságból. Debrecenben 1922-ben kapott magyar–német szakos tanári diplomát. 1923–1939 között a debreceni felsőkereskedelmi iskola tanára volt. Rendszeresen jelentek meg versei és tanulmányai a debreceni és országos folyóiratokban és napilapokban; többek között a Protestáns Szemlében, a Nyugatban, a Napkeletben. Írásaiban elsősorban a kortárs irodalommal, az oktatással és közművelődéssel foglalkozott. Monográfiáit is e tárgykörből írta. 1927-ben a tiszántúli haladó értelmiséget tömörítő Ady Társaság szervezője és elnöke volt. Jelentős munkásságot fejtett ki mint a népi irányzat teoretikusa. 1945 után azonban világnézete és irodalmi munkássága marxista színezetet öltött. 1939–1944 között a református Dóczi Leánynevelő Intézetben tanított. 1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, 1945 áprilisa és júliusa között a Magyarok című irodalmi folyóirat szerkesztője volt. 1945–1964 között a debreceni KLTE tanára, a Magyar Irodalomtörténeti Intézet vezetője. Egyetemi előadásaiban főleg a felvilágosodás és a reformkor irodalmával, élete utolsó szakaszában pedig Csokonai Vitéz Mihály munkásságát kutatta.
Főbb munkái
- Testvérgályák (versek, Gulyás Pállal, Nyíregyháza, 1923)
- Babits Mihály (Budapest, 1928)
- Panorama de la littérature hongroise contemporaine (Paris, 1930)
- Háború (versek, Debrecen, 1937)
- A magyar szellem vándorútja (Debrecen, 1938)
- Népi írók (Budapest, 1943)
- Magyar irodalmi olvasókönyv a ref. gimn. és leánygimn. 7. oszt. számára; szerk. Juhász Géza; Tiszántúli Ny., Debrecen, 1948
- Csokonai-tanulmányok (Budapest, 1977)
- Juhász Géza Emlékkönyv (válogatott művek, sajtó alá rendezte, életrajzzal, bibliográfiával ellátta Juhász Izabella. Bevezető Bán Imre, Balogh László, Debrecen, 1975)
- Juhász Géza levelesládája; vál., sajtó alá rend. Juhász Gézáné és Lévay Botond, jegyz. Lévay Botond, előszó Kardos László, életrajz Juhász Izabella; Szépirodalmi, Bp., 1987
Jegyzetek
- ↑ Születési bejegyzése a debreceni református keresztelési akv. 1674/1894. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. május 29.)
- ↑ Halotti bejegyzése a debreceni (II.) állami halotti akv. 920/1968. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. május 29.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Juhász Géza. 1894-1968; összeáll., életrajz, utószó Juhász Izabella, bev. Csontos Gábor; s.n., Debrecen, 1971 (A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárainak munkássága)
