Kálmán Béla (csillagász)
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Kálmán Béla | |
Született | 1944 Az adatok szerializációja sikertelen |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Fried Ilona |
Foglalkozása | csillagász |
Iskolái | 1963-1969 Moszkvai Állami Egyetem
1980 Kandidátusi fokozat, Pulkovó 2009 Csillagászati tudomány doktori fokozat |
Kálmán Béla (1944[1]–) magyar csillagász, napfizikus.
Életpályája
1944-ben született, 1953-tól Debrecenben élt. Iskoláit is itt végezte, majd 1963 szeptemberében a moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemen kezdte meg tanulmányait csillagász szakon. Diplomamunkáját a Krími Asztrofizikai Obszervatóriumban készítette napfoltok mágneses teréről, diplomáját 1969 februárjában kapta meg. Az MTA debreceni Napfizikai obszervatóriumában kezdett dolgozni, és onnan is ment nyugdíjba 2007-ben, közben 1982-1997 közt a vezetője is volt, mint az MTA Csillagászati Kutatóintézete osztályvezetője. Kandidátusi fokozatát 1980-ban védte meg Pulkovóban, Csillagászati tudomány doktori fokozatát 2009-ben Budapesten, ahol 2007 óta él feleségével, Fried Ilonával, az ELTE olasz tanszékének professzorával.
Tudományos tevékenysége
Kutatási területe a napfoltok mágneses terének térbeli szerkezete és a bonyolult napfoltcsoportok fejlődése, valamint a napkitörések (flerek) fejlődése és kapcsolata a napfoltcsoportokkal. Először alkalmazta a Napon mért vektor-mágneses terek transzformációját a látósugár irányú koordinátarendszerből a fizikailag természetesebb napfelszínre merőleges, ill. azzal párhuzamos összetevőkre. Megállapította, hogy a napfoltok penumbrájának külső határa a mágneses tér abszolút értékének 500 gauss izovonala mentén húzódik. Bemutatta, hogy a legaktívabb napfoltcsoportok akkor keletkeznek, amikor meglévő folt vagy csoport mögött új aktivitás bukkan fel, és kölcsönhatásba lép a régivel. Eközben az azonos polaritású foltok csak hidrodinamikailag hatnak egymásra, míg a különböző polaritású foltok összeütközése magnetohidrodinamikai kölcsönhatást, flereket eredményez. Az eredményeket nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelent tanulmányokban publikálta, melyekre számos hivatkozás történt.
Művei
Tudományos cikkek mellett sok ismeretterjesztő cikket is írt különféle kiadványokba, például az AERO magazinba az űrkutatásról. Könyve is jelent meg „Éltető csillagunk a Nap” címmel (Kossuth könyvkiadó, Budapest 2012).
Jegyzetek
- ↑ Választott tisztségviselőink. Mant.hu
Források
Választott tisztségviselőink. Mant.hu
További információk
- Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia Honlapján
- Éltető Csillagunk a nap
- Kálmán Béla Publikációs Listája
- Kálmán Béla oldala a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet honlapján
- Kálmán Béla a LinkedIn-en
- Kálmán Béla publikációi, Google Scholar
- Kálmán Béla MTA doktori értekezése