Károlyi Zsuzsanna
Károlyi Zsuzsanna | |
Bethlen Gáborné | |
Magyarország királynéja | |
Uralkodási ideje | |
1620. augusztus 25. – 1621. december 31. | |
Koronázása | nem koronázták meg |
Elődje | Habsburg–Tiroli Anna |
Utódja | Gonzaga Eleonóra |
Erdély fejedelemasszonya | |
Uralkodási ideje | |
1613. október 23. – 1622. május 13. | |
Koronázása | nem koronázták meg |
Elődje | Horváth Anna |
Utódja | Brandenburgi Katalin |
Horvátország királynéja | |
Uralkodási ideje | |
1620. augusztus 25. – 1621. december 31. | |
Koronázása | nem koronázták meg |
Elődje | Habsburg–Tiroli Anna |
Utódja | Gonzaga Eleonóra |
Szlavónia királynéja | |
Uralkodási ideje | |
1620. augusztus 25. – 1621. december 31. | |
Koronázása | nem koronázták meg |
Elődje | Habsburg–Tiroli Anna |
Utódja | Gonzaga Eleonóra |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Károlyi család |
Született | 1585 nem ismert |
Elhunyt | 1622. május 13. (37 évesen) Kolozsvár |
Nyughelye | Gyulafehérvári érseki székesegyház |
Édesapja | Károlyi László |
Édesanyja | Szinyi Klára |
Testvére(i) | Károlyi Katalin |
Házastársa | Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és választott magyar király (1580–1629) |
Gyermekei | Gábor (megh. fiatalon) Mihály (megh. fiatalon) leánygyermek (megh. fiatalon) |
Károlyi Zsuzsanna (1585 – Kolozsvár, 1622. május 13.) Bethlen Gábor erdélyi fejedelem első felesége. Magyarország választott királynéja (electa regina Hungariae); 1620–1621). A végrendeletében így címezi önmagát: „Én Károlyi Susánna Isten kegyelmességiből Magyarországnak megválasztott királyné asszonya, Erdélyországnak fejedelemasszonya etc.”[1] Húga, Károlyi Katalin Bethlen István erdélyi fejedelem második felesége és Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem anyja volt.
Élete
Nagybirtokos család sarja, Károlyi László és Szinyi Klára árvaságra jutott leánya. Bethlen Gáborral eredetileg 1605. április 24-re tűzték ki az esküvőjüket, de a vőlegény hadi elfoglaltságai miatt a menyegzőt csak augusztusban tartották meg Bocskai István fejedelem jelenlétében[2] Szatmáron.[3] A mélyen vallásos, puritán lelkületű asszony jó társa és segítője volt férjének; nem csak a magángazdaságuk ügyeit intézte, hanem a kincstári ügyekben is intézkedett. Fennmaradt például a szepesi kamarához írott levele, amelyben a kassai nyomdászmester fizetéséről intézkedett.[4] A politikai ügyekbe is beavatkozott: amikor a fejedelem foglyul ejtette Zichy Pált, és nagy összegű váltságdíjat kért szabadon bocsátásáért, Károlyi Zsuzsanna közbenjárására mérsékelte követelését.[5] Férjével együtt támogatta a református diákok németországi egyetemekre küldését.[6] 1621-ben tevékeny szerepet játszott a morvaországi anabaptisták (habánok) Erdélybe telepítésében. 1622-ben még megérte férje diadalmas visszaérkezését Kolozsvárra a három évig tartó Habsburg-ellenes hadjáratból, de akkor már súlyosan beteg volt. Betegsége alatt Bethlen Gábor számtalan jelét adta törődésének, többek között még politikai ellenfelének, Pázmány Péternek is levelet írt valami medicamentumokért. A fejedelemasszonyt országos gyász és hatalmas pompa mellett temették el a gyulafehérvári székesegyházban; a szertartássorozat több mint egy hónapig tartott.[7] Férjéhez írott levelei értékes művelődéstörténeti dokumentumok.[8] Levelezésük gyengéd érzelmekről tanúskodik: Bethlen „Édes Susá”-nak és „szerelmes szívemnek” szólította.[9]
Gyermekei
- Férjétől, Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelemtől és választott magyar királytól, legalább 3 gyermeke született, de mind fiatalon elhunyt:[10]
- Gábor
- Mihály
- N. (leány)
- ?[11]
Jegyzetek
- ↑ Lásd Bodrogi (1899: 60).
- ↑ Lásd Bitskey (1985: 34–35).
- ↑ Lásd Bodrogi (1899: 21).
- ↑ Ecsedy Judit: A gyulafehérvári fejedelmi nyomda eredete. (nyolc képpel). Magyar Könyvszemle, XCI. évf. 1. sz. (1975) 9–24. o. (Hozzáférés: 2015. január 5.)
- ↑ Csonkás Mihály: A költő Zrínyinek egy ifjúkori barátja. Irodalomtörténeti Közlemények, LXXII. évf. 4. sz. (1968) 429–432. o. (Hozzáférés: 2015. január 5.)
- ↑ Heltai János: Adattár a heidelbergi egyetemen 1595—1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, (1980) 243–347. o. (Hozzáférés: 2015. január 5.)
- ↑ Jakó Klára: Adalék fejedelmeink temetkezésének kérdéséhez. In Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Kovács András, Sipos Gábor, Tonk Sándor. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 1996. ISBN 973 96946 7 5 (Hozzáférés: 2015. január 5.)
- ↑ Milecz János: Károlyi Zsuzsanna erdélyi fejedelemnő levelei férje Bethlen Gáborhoz. Győri Történeti és Régészeti Füzetek 3. 1865.
- ↑ Drabancz Áron: Bethlen Gábor emlékezete a XVII. századi források tükrében. Történelemtanítás, IV. évf. 2. sz. (2013. július) (Hozzáférés: 2015. január 5.)
- ↑ Euweb/Bethlen de Iktár family (Hozzáférés: 2015. január 5.)
- ↑ Balogh Judit: Református feleség a kora újkorban (Parókia, 2023. február 16.)
Források
- Bitskey István: Így élt Bethlen Gábor, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1985.
- Bodrogi János: Károlyi Zsuzsánna fejedelemasszony, Nagy-Enyed, 1899.
- Csetri Elek: Bethlen Gábor életútja. Bukarest: Kriterion. 1992. 31–33; 113–116. o. ISBN 973-26-0281-3 (Hozzáférés: 2015. január 5.)
- Jeney-Tóth Annamária: Bocskai udvara 1605 augusztusában Kolozsváron: Esettanumány a fejedelmi udvarról a kolozsvári számadáskönyvek tükrében. Publicationes Universitatis Miskolciensis, XIII. évf. 2. sz. (2008) (Hozzáférés: 2015. január 5.)
- Nagy Géza: A református egyház története 1608–1715 I. Máriabesenyő–Gödöllő: Attraktor. 2008. 77–78. o. ISBN 978-963-9580-96-1
- Euweb/Károlyi family (Hozzáférés: 2015. január 5.)
Előző Habsburg–Tiroli Anna |
Magyar királyné 1620 – 1621 |
Következő Gonzaga Eleonóra |
Előző Horváth Anna |
Erdély fejedelemasszonya 1613 – 1622 |
Következő Brandenburgi Katalin |