Közép-európai kupa
A Közép-európai Kupa (KK), más néven Mitropa Kupa Európa első nemzetközi labdarúgó kupasorozata, amelyben klubcsapatok szerepelnek. A kupát időközben átnevezték Zentropa kupára, majd 1992-ben megszűnt.
A torna alapítása
A verseny elődjét Challenge Kupa néven 1887-ben alapították, Bécsben. A torna kitalálója a Vienna Cricket and Football-Club elnöke, John Gramlick volt. Ebben a versenyben az Osztrák–Magyar Monarchia minden klubja részt vehetett. A torna legjobb csapatai Bécsből, Budapestről és Prágából kerültek ki. A Challenge Kupát 1911-ig rendezték meg, majd átnevezték Mitropa Kupára, ami a KEK és a BEK korai elődje volt. A Challenge Kupát legutoljára a Vienne Sports Club nyerte meg, így megtarthatta a kupát. Az elképzelést az első komoly európai kupaversenyről az első világháború után formálták meg. Az ötletgazdák a közép-európai országok voltak, akik abban az időben élen jártak a világ labdarúgásában. Közép-Európában jelent meg a nemzeti ligák ötlete, 1924-ben Ausztria, 1925-ben Csehszlovákia, majd 1926-ban Magyarország hozta létre első nemzeti ligáját, ami a mai ligák elődje. (Pl. a mai Osztrák Bundesliga, NB I) Hugo Meisl, az Osztrák labdarúgó-szövetség (ÖFB) feje kezdeményezte hogy üljenek össze a labdarúgó szövetségek elnökei, és vitassák meg, hogy az ország támogassa-e a kezdeményezést. A találkozóra Velencében került sor. A Mitropa kupa első találkozójára 1927 augusztus 14-én került sor. A mérkőzést Közép-Európa legjobb csapatai játszották egymás ellen.
A kupa fénykora
A kezdeti megállapodás az volt, hogy a tornára Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia két-két klubot adjon, majd beszállt a versenyben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság is. A kupában az adott ország bajnoka és kupagyőztese vehetett részt, az első győztest Csehszlovákia adta, mivel az AC Sparta Praha hódította el a kupát. 1929-ben a jugoszláv csapatok helyére az olaszok léptek be. A kupa egyre népszerűbb lett, és egyre több új országot kértek fel, hogy szerepeljen a kupában: 1936-ban Svájc és Románia csatlakozott a versenyhez. 1938-tól az Anschluss miatt Ausztria a továbbiakban nem vett részt, Svájc kiszállt a versengésből. A nyolccsapatos tornára két magyar, két olasz, két csehszlovák, egy-egy román és jugoszláv csapat kvalifikálhatta magát. 1939-ben a megszállt és feldarabolt Csehszlovákia helyét a Cseh–Morva Protektorátus vette át. A kupában képviseltetett országok erejét jól mutatta, hogy válogatott szinten a legjobbak voltak a világon (1934, 1938: olasz vb-győzelem, 1934: Csehszlovákia vb-második, 1938: Magyarország vb-második, 1934: Ausztria elődöntős, 1930: Jugoszlávia elődöntős).
A második világháború alatt
A második világháború alatt megint megváltozott a részt vevő csapatok összetétele: három-három magyar és jugoszláv, valamint két román csapat alkotta a kupát. 1940-ben a Ferencváros és a Rapid Bukarest játszotta volna a döntőt, ám nem került sor az összecsapásra, hiszen Magyarországhoz került Észak-Erdély.
A kupa utolsó évei
A második világháború után, 1951-ben indult újra a kupa Mitropa Kupa név alatt, ám presztízse nagyot csökkent az újabb és újabb európai kupák megjelenése miatt. Az 1980-as évekig megváltozott a kupa: már nem az országok legjobbjai mérték össze tudásukat, hanem a másodosztály győztesei. A kupa 1992-ben végleg megszűnt, az utolsó győztes a jugoszláv FK Borac Banja Luka lett.
Győztesek
Rekordok, statisztikák
Legsikeresebb klubok
Csapat | Győztes |
---|---|
6 (1956, 1957, 1962, 1965, 1970, 1983) | |
3 (1927, 1935, 1964) | |
3 (1932, 1934, 1961) | |
2 (1928, 1937) | |
2 (1929, 1939) | |
2 (1930, 1951) | |
2 (1933, 1936) | |
2 (1955, 1963) | |
2 (1958, 1968) | |
2 (1971, 1972) | |
2 (1973, 1974) | |
2 (1975, 1976) | |
2 (1986, 1988) | |
1 (1931) | |
1 (1938) | |
1 (1959) | |
1 (1960) | |
1 (1966) | |
1 (1967) | |
1 (1969) | |
1 (1977) | |
1 (1978) | |
1 (1980) | |
1 (1981) | |
1 (1982) | |
1 (1984) | |
1 (1985) | |
1 (1987) | |
1 (1989) | |
1 (1990) | |
1 (1991) | |
1 (1992) |
Legsikeresebb országok
Nemzet | Győztes | Győztes klubok |
---|---|---|
16 | Vasas SC (6), Ferencvárosi TC (2), Újpest FC (2), MTK Budapest FC (2), FC Tatabánya (2), Budapest Honvéd FC (1), Magyarország (1) | |
11 | Bologna FC 1909 (3), AC Pisa (2), ACF Fiorentina (1), Udinese Calcio (1), AC Milan (1), Ascoli Calcio (1), AS Bari (1), Torino FC (1) | |
8 | SK Rapid Wien (2), FK Austria Wien (2), FC Swarovski Tirol (2), First Vienna FC (1), SC Eisenstadt (1) | |
8 | AC Sparta Praha (3), SK Slavia Praha (1), FC Spartak Trnava (1), FK Inter Bratislava (1), 1. FC Tatran Prešov (1), FC Baník Ostrava (1) | |
8 | FK Crvena zvezda (2), NK Čelik Zenica (2), FK Vojvodina (1), FK Partizan (1), NK Iskra Bugojno (1), FK Borac Banja Luka (1) |
Jegyzetek
- ↑ Az 1940. évi kiírást nem fejezték be, a Ferencváros és a Rapid Bukarest csapatai közötti döntőt ugyanis nem játszották le.
- ↑ Az 1951. évi kiírás a "Zentropa Kupa" nevet viselte, az ezt megelőző és az ezt követő kiírások - az 1958. évi kiírást kivéve - a "Mitropa Kupa" nevet viselték.
- ↑ A KK 1958. évi kiírása a „Duna Kupa” nevet viselte.
- ↑ A részt vett magyar klubcsapatok a Diósgyőri VTK, a Ferencváros, az MTK, a Tatabányai Bányász, az Újpesti Dózsa és a Vasas SC voltak. Mindegyik csapat egy külföldi ellenféllel játszott, oda-vissza.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mitropa Cup című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Mitropa Cup statistics
- Keir Radnedge: A futball enciklopédiája. (Ventus Libro, 2005) ISBN 9639546429
További információk
- Nagy Zoltán: Közép-Európai Kupa. Mitropa Kupa, Coupe de l'Europe Centrale, 1927–1939; Stadion, Balatonalmádi, 2006 (Magyar sporthistóriák, sporttörténetek, sportesemények)