Középső tartomány (Kenya)
Középső tartomány | |
Ország | |
Terület | 11 449,1 km2 |
Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Középső tartomány témájú médiaállományokat. |

A Középső Tartomány egyike a nyolc tartománynak amelyre Kenyát közigazgatásilag felosztották. Nyeri tartományi székhely körül, illetve az ország közepén található Kenya-hegytől délnyugatra terül el, a főváros Nairobi északi határában. A 13 191 km²-en elterülő tartománynak az 1999-es népszámlálás adata szerint 3 724 159 lakója volt. Kenya jelentős kávéexportjának egyik fő termelőterülete és ide koncentrálódott az ország tejiparának jórésze is.
Éghajlata
Éghajlata Kenya más vidékeihez képest hűvösebb, mivel a régió viszonylag nagy tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Az eső elég megbízhatóan két csapadékos évszakban hullik, március és május, illetve október és november között.
Kerületei
A tartományt hét kerületre (wilaya) osztották. Ezek:
Kerület | Népesség | Székhely |
---|---|---|
Nyandarua | 479 902 | Ol Kalou* |
Nyeri | 661 156 | Nyeri |
Kirinyaga | 457 105 | Kerugoya |
Maragua | 387 969 | Maragua |
Murang'a | 348 304 | Murang'a |
Thika | 645 713 | Thika |
Kiambu | 744 010 | Kiambu |
* korábbi székhely: Nyahururu |
A Thika kerületben lévő Ruiru Nairobi alvóvárosa. Lakossága a 2005-ös hivatalos becslés szerint meghaladta a 220 ezret.
Története
A Középső Tartományt ma benépesítő közösségek keleti bantu eredetűek és valószínűleg a 17. században telepedtek le a régióban. Főképp a kikuju, embu és meru népekhez tartoznak. A brit gyarmatosítás idején a tartomány jórésze a Fehér Fennsík része volt, amelyet a fehér telepesek akartak kisajátítani maguknak, akik így gyakran szembekerültek az őslakosokkal. A bennszülöttek ellenállása az 1950-es években a mau-mau felkeléssel érte el csúcspontját, ennek során a gyarmatosítók szükségállapotot is bevezettek és sokakat letartóztattak.