Kőrös Endre (költő)
| Kőrös Endre | |
 | |
| 1934 körül | |
| Született | Neumann Endre 1872. június 10.[1] Nagyvárad |
| Elhunyt | 1944. május 31. (71 évesen)[1] Pápa |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Zalai Paula (h. 1897–1944) |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kőrös Endre témájú médiaállományokat. | |
Kőrös Endre, 1888-ig Neumann[2] (Nagyvárad, 1872. június 10. – Pápa, 1944. május 31.)[3] író, költő, műfordító, tanár. Sógora Zalai Béla volt.[4] Kőrös Endre kémikus nagyapja.
Élete
Neumann József polgári iskolai tanár és Baschó Paula fia. 1894-ben bölcsészdoktori, két évvel később tanári oklevelet szerzett a Budapesti Egyetemen. 1896-tól a Pápai Református Gimnáziumban tanított, 1901-től a Református Nőnevelő Intézet tanára, majd 1909-től 1934-es nyugdíjba vonulásáig igazgatója volt. Tanári hivatása mellett a helyi kulturális életben is tevékeny szerepet vállalt: 1897-ben a Jókai Kör főtitkárává választották, szerkesztette a Kör megszüntetése (1944) előtti utolsó kilenc évkönyvét, emellett 1903-tól az általa alapított Pápai Hírlap felelős szerkesztője, majd 1913 áprilisa és 1939 októbere között főszerkesztője volt.
Zsidó származása miatt 1944-ben − bár évtizedekkel korábban áttért a református hitre − az egyházi vezetők közbenjárása ellenére is be kellett volna vonulnia a gettóba. Erre nem volt hajlandó, május 31-én feleségével együtt öngyilkosságot követett el. Temetésük után érkezett meg az engedély, amely mentesítette volna őket a gettóba vonulás alól. Sírjuk az Alsóvárosi temetőben található.
Családja
Felesége Zalai Paula, Zalai Márk és Bassó Paula lánya, akit 1897. július 24-én Debrecenben vett nőül.[5] Gyermekei
- Kőrös Emil. Felesége Major Lídia.
- Kőrös Béla (Pápa, 1901 – Veszprém, 1963)[6] kohómérnök, a műszaki tudományok kandidátusa (1952). Felesége Höllrieger Erna.
- Kőrös Klára (Pápa, 1902 – ?). Férje dr. Gurka Márton hírlapíró.
- Kőrös Ilona (Pápa, 1904 – ?) polgári iskolai tanárnő. Férje Matusek György műkertész, földbirtokos.
Munkássága
- A nóta története (verses elbeszélés, Pápa, 1909)
- Kocsi Csergő Bálint (verses elbeszélés, Pápa, 1910)
- Petőfi és a magyar nemzet (Pápa, 1923)
- Jókai nemzeti jelentősége (Pápa, 1925)
- Öreg legények (versek, Pápa, 1934).
Költői és irodalomtörténeti munkássága mellett sokat fordított németből, többek között Friedrich Schiller balladáit és a Kudrun-eposzt.
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08709.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ A Belügyminisztérium 1888. évi 62365. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1888. év 7. oldal 44. sor.
- ↑ Gyászjelentése (1944). (Hozzáférés: 2020. november 13.)
- ↑ Főszerkesztőnk gyásza. Pápai Hírlap, XII. évf. 13. sz. (1915. március 27.) 2. o.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a debreceni polgári házassági akv. 275/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
- ↑ Kőrös Béla halotti bejegyzése a veszprémi polgári halotti akv. 304/1963. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
- Veszprém megyei életrajzi lexikon Archiválva 2005. március 19-i dátummal a Wayback Machine-ben. Főszerk.: Varga Béla, Veszprém, 1998 (ISBN 963-7185-16-X)
- Pápai pedagógus lexikon Pápa, 1997 (ISBN 963-04-8813-2)
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 505. o. Online elérés
