Kajgana (Gerzence)
| Kajgana | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Gerzence |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43280 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 223 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 118 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 45° 35′ 24″, k. h. 16° 58′ 25″45.590000°N 16.973700°EKoordináták: é. sz. 45° 35′ 24″, k. h. 16° 58′ 25″45.590000°N 16.973700°E | |
Kajgana falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Gerzencéhez tartozik.
Fekvése
Belovártól légvonalban 36, közúton 47 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re északkeletre, a Monoszlói-hegység keleti lejtői alatt, az Ilova folyó jobb partján, a Kajgana-patak torkolatánál, Gerzence és Tomašica között fekszik.
Története
A térséget a 16. század közepén szállta meg a török. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék mintegy száz évre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Kaygana” néven szerepel. A település a Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kajgana” néven találjuk.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Kaigana” néven 82 házzal, 416 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 451, 1910-ben 546 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát volt. 2011-ben a településnek 271 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 451 | 440 | 451 | 510 | 561 | 546 | 521 | 508 | 460 | 438 | 429 | 359 | 329 | 328 | 302 | 271 |
Nevezetességei
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kápolnája.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 282. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 149 o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Garešnica község hivatalos oldala[halott link] (horvátul)
- Észak-Monoszló turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- Garešnica város rendezési terve
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
