Kalotaszentkirályi református templom
Kalotaszentkirály már a 13. századtól mint egyházas hely, a Kalathai főesperesség fontos települése. Zentelkét az oklevelek 1291-ben mint Mater Ecclesiát említik.
Története és leírása
A szentkirályi templom a 13. században épült csúcsíves stílusban, bár egyes feltételezések szerint már a 12. században is állt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a hegyekből lezúduló havasiak mindkét települést porig égették és a tűzvész idején leégett a templom is. 1850-ben készült el az új templom a régi épület néhány épen maradt részének beépítésével (15. századi szentély, 1762-ben épült torony). Az épületét 1926-ban újították fel, az ajtó és ablakkeretek átalakítása is ekkor történt, csupán a nyugati ajtó kőkeretét hagyva az utókorra. A templom három harangja közül a legkisebb 1800-ban, míg a legrégebbi 1481-ben készült, ez utóbbi templomkertben tekinthető meg egy nemrégiben faragott kis haranglábon. Az orgonát Kolonics István építette 1876-ban. A szószék fölött elhelyezett koronát gróf Bánffy Miklós ajándékozta a templomnak, a papné székét pedig Jósika Sámuelné. 1994-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával kazettásították, 220 kazetta készült kalotaszegi motívumokkal díszítve, mindegyik egyedi módon megfestve.
Képgaléria
-
Kalotaszentkirályi templom mennyezete -
Kalotaszentkirályi szószék -
Kalotaszentkirályi templom régi harangja
Források
- Horváth Zoltán György – Gondod Béla: Kalotaszeg középkori templomai a teljesség igényével (Romanika kiadó, 2006.)
- Várady Péter – Borbély Anikó: Erdély magyar templomai – Kalotaszeg (Unikornis kiadó, 1991)
- Kalotaszentkirály honlapja
Külső hivatkozások
.svg){kind=small}