Kardos Géza (orvos)

Kardos Géza
Született	1887. május 9. Salgótarján
Elhunyt	1947. augusztus 18. (60 évesen) Temesvár
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	orvos, orvosi szakíró, szerkesztő
Sablon Wikidata Segítség

Kardos Géza (Salgótarján, 1887. május 9. – Temesvár, 1947. augusztus 18.) magyar orvos, (orvosi) szakíró, szerkesztő.

Életútja

Egyetemi tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. Pályakezdőként az aradi állami gyermekmenhely igazgatójaként működött, 1928-tól Temesvárt gyermekgyógyász szakorvos. A Temesvárt megjelent Orvosok Lapja főmunkatársa (1926–32), a lap folytatásaként kiadott Therapia szerkesztője (1932–38).

Munkássága

Tanulmányaiban, tudományos előadásaiban és közleményeiben főleg a gyermekgyógyászat, gyermekvédelem és a demográfia elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott, ismertetve a különböző gyermekvédelmi akciók s a csecsemőhalandóság terén elért eredményeit. Szerkesztésében s az Orvosok Lapja kiadásában jelent meg az Erdélyi fürdőkalauz című terjedelmes kiadvány (Temesvár, 1928), amely szakszerűen, de olvasmányos stílusban ismertette az összes erdélyi gyógyfürdőket, ásványvízforrásokat, üdülőhelyeket és szanatóriumokat. Ismeretterjesztő cikkeit az Aradi Közlöny, Erdélyi Hírlap, Temesvári Hírlap és Déli Hírlap közölte.

Fontosabb munkái különnyomatban

• A kanyaró prophylaxisa (Temesvár, 1927)
• A járványos gyermekbénulás epidemológiája, diagnózisa és therápiája (Temesvár, 1928)
• Szoptatott csecsemők éhezése (Temesvár, 1930)
• A Heine-Medin-betegség prophylaxisa (Temesvár, 1931)
• Észlelések a szállított csecsemőkön (Temesvár, 1939)
• A tuberkulózis elleni védekezés Calmette-féle oltással (Temesvár, 1940)

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.