Turány
A hasonló nevű turóci községet lásd: Nagyturány
Az adatok szerializációja sikertelen| Turány (Turany nad Ondavou) | |
 | |
| A község látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Sztropkói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1567 |
| Polgármester | Ján Jakubov |
| Irányítószám | 090 33 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SP |
| Népesség | |
| Népsűrűség | 41 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 176 m |
| Terület | 9,60 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 49° 06′ 03″, k. h. 21° 39′ 13″49.100833°N 21.653611°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 03″, k. h. 21° 39′ 13″49.100833°N 21.653611°E | |
| Turány weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Turány témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Turány (szlovákul Turany nad Ondavou) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.
Fekvése
Sztropkótól 12 km-re délre, az Ondava-víztározó északkeleti partján fekszik.
Története
A község már a 11. század előtt is létezhetett, erről tanúskodik az itteni földvár. Írott forrásban csak 1361-ben említik először. Neve az ősszláv tur (= őstulok) főnévből származik. A sztropkói uradalom része volt. Területén feküdt a középkorban Kékmező falu, melynek egykori erődítményét valószínűleg a Mikcsfiek építtették sztropkói uradalmuk központjául. Pontos helye és sorsa nem ismert. 1600-ban 17 jobbágyház állt Turányon. 1715-ben 7, 1720-ban 8 háztartása volt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TURÁNY. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusi Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Sztropkóhoz nem meszsze, Boczához 1/4 órányira; határja 3 nyomásbéli, terem gabonát, zabot, szőleje nints.”[1] 1828-ban 40 házában 300 lakos élt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Turány, orosz falu, Zemplén vmegyében, az Ondava mellett: 235 r., 36 g. kath., 9 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 593 h. szántóföld. F. u. özv. Jékelfalusy gr. Csáky asszony. Ut. p. Vecse.”[2] Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Turány, ondavamenti tót kisközség. Van 48 háza és 246 róm. kath. vallású lakosa. Postája és távírója Kelcse, vasúti állomása Varannó. A sztropkói vár tartozéka volt. Később a Jekelfalussyak, majd a gróf Viczay, báró ’Sennyey s báró Horváth családok lettek az urai. Ezidőszerint nagyobb birtokosa nincsen. Az 1663-ban fellépett pestis itt is dühöngött. Róm. kath. temploma 1825-ben épült. Ide tartozik az ú. n. Határcsárda.”[3] A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 285, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. 2001-ben 414 lakosából 403 szlovák volt. 2011-ben 397 lakosából 379 szlovák.
Nevezetességei
- Szent Joachim és Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1825-ben épült.
Híres emberek
- Itt született 1956. szeptember 12-én Marika Gombitová énekesnő, a szlovák könnyűzene kiemelkedő egyénisége.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
További információk
A Sztropkói járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
