Kisselmec (Turócszentmártoni járás)
Kisselmec (Turčianska Štiavnička) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | |||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Turócszentmártoni | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1474 | ||
Polgármester | Peter Očka | ||
Irányítószám | 038 51 | ||
Körzethívószám | 043 | ||
Forgalmi rendszám | MT | ||
Népesség | |||
Népsűrűség | 62 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 430 m | ||
Terület | 14,07 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
Kisselmec weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisselmec témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kisselmec (szlovákul Turčianska Štiavnička) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Fekvése
Turócszentmártontól 7 km-re keletre fekszik.
Története
1474-ben „Sczewnicza” alakban említik először. Nevét szénsavas forrásairól kapta. A szklabinyai uradalomhoz tartozott. 1527-től a Révay család birtokolta, akik rövidesen kastélyt építettek a faluban. Itt volt a család birtokainak központja. Később az Újhelyi család is birtokkal rendelkezett a falu területén. 1618-ban 27 portája adózott. 1715-ben 20 házzal szerepel a dézsmajegyzékben. 1784-ben 95 házában 676 lakos élt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STIAVNICSKA. Tót falu Túrócz Várm., földes Ura Révay Uraság; lakosai többnyire evangelikusok, fekszik Szutsánhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja meglehetős.”[1] 1828-ban 96 háza volt 660 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal és háziiparral foglalkoztak. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Styavnicska, tót falu, Thurócz vgyében, a rosenbergi országutban, 80 kath., 560 evang., 14 zsidó lak. Van benne két kastély, őrlő- és fűrész-malmok a Szklabina patakján. Földje jó, erdeje szép. F. u. a Révay csal. s mások. Ut. p. Radnó.”[2] A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 744-en lakták, ebből 665 szlovák, 52 magyar, 18 német és 9 más anyanyelvű volt. 2001-ben 741 lakosából 734 szlovák volt. 2011-ben 869 lakosából 842 szlovák volt.
Neves személyek
- Itt született Révay Antal (1718-1783) teológiai doktor, nyitrai püspök.
Nevezetességei
A Révay család reneszánsz stílusú kastélyát a 16. század második felében kezdték építeni. A kastélyhoz kiterjedt park és arborétum tartozik. A közelében ásványvízforrás van. A falu temetőjében található a Révay család temetkezési kápolnája.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 6.)