Kovács János (pedagógus)
| Kovács János | |
| Született | 1764. augusztus 25. Eger |
| Elhunyt | 1834. április 12. (69 évesen) Bécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | pedagógus, mecénás |
Kovács János (Eger, 1764. augusztus 25. – Bécs, Osztrák Császárság, 1834. április 12.) pedagógus, mecénás, a Magyar Tudós Társaság tiszteleti tagja. Erdélyi főúri családok, majd Habsburg-főhercegek házitanítója volt, mecénásként vagyonát magyarországi közművelődési célokra áldozta.
Életútja
Elemi és középiskoláit Egerben végezte el, majd 1781-től a bécsi egyetemen folytatott jogi tanulmányokat. 1785-től 1798-ig gróf Bánffy György három fiának nevelője, egyszersmind az 1787-ben erdélyi főkormányzóvá kinevezett Bánffy jegyzője és házititkára volt. 1798-ban Bécsbe költözött, ahol két évtizeden keresztül gróf Pálffy József huszár lovaskapitány és hadbíró fiai, Antal és Miklós házinevelőjeként tevékenykedett. Ezt követően a bécsi császári udvarhoz került, ahol a korábbi uralkodó, II. Lipót gyermekei, Rainer József főherceg mellett nyolc, Lajos főherceg mellett öt évig, illetve I. Ferenc fia, Ferdinánd trónörökös mellett öt évig volt a magyar nyelv és irodalom tanára.
Munkássága
Anyagi javait szívesen fordította jótékonykodásra és közművelődési célokra. Több alapítványt tett szülővárosa, Eger közegészségügyi helyzetének fejlesztésére és tanuló ifjúságának támogatására. 1000-1000 pengőforinttal járult hozzá az esztergomi bazilika építéséhez és a Magyar Tudós Társaság törzstőkéjéhez, de támogatta a pesti Ludovika Akadémiát, a bécsi teológushallgatók tanulmányait, az eperjesi görögkatolikus főegyházmegye közkönyvtárát, s Fogarassy János magyar nyelvkönyvének kiadását (Origo et formatio linguae Ugoricae-Ungaricae, 1833). Halálát követően végrendelete értelmében vagyona Eger kórházára és szegényintézetére szállt. 1789-től részt vett az Erdélyben engedélyezett egyetlen szabadkőműves-páholy, a nagyszebeni Szent András, A Három Tengeri Levélhez Páholy tevékenységében.
Társasági tagságai és elismerései
Érdemeiért az uralkodó, I. Ferenc 1827-ben vörös szalagos Polgári Arany Érdemkereszttel (Goldene Zivil-Ehrenkreuz) tüntette ki. 1833-ban a Magyar Tudós Társaság tiszteleti tagjává választották.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 990. o.
- Schőn István: Első nemzeti intézményeink megalakulása és a szabadkőművesek. In: Magyar Tudomány 2000. 11. sz. 1339–1351. o.
- Magyar katolikus lexikon VII. (Klacs–Lond). Főszerk. Diós István. Budapest: Szent István Társulat. 2002. On-line elérés
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 1135. o. ISBN 963-547-414-8
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 728. o.
További irodalom
- Szabó Ignác: Kovács János emlékezete. Eger. 1895.