Kristóffy József (diplomata)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ez a szócikk a magyar diplomatáról szól. Hasonló címmel lásd még: Kristóffy József.
Kristóffy József
A történelmi magyar zászlók visszaadásáról szóló egyezmény aláírása Moszkvában, jobbra Kristóffy József követ
A történelmi magyar zászlók visszaadásáról szóló egyezmény aláírása Moszkvában, jobbra Kristóffy József követ
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgársága
SzüleiKristóffy József
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyar nagykövet a Szovjetunióban (1939–1941)
  • magyar nagykövet Dániában (1943–1944)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kristóffy József témájú médiaállományokat.

Csejtei Kristóffy József (Makó, 1890. július 17. – Dánia, Bogø szigete, 1969. augusztus 22.[1]) magyar jogász, diplomata, volt moszkvai és koppenhágai magyar követ.

Élete

Az erdélyi örmény Kristóffi család leszármazottja.[2] Apja Kristóffy József politikus, a Fejérváry-kormány belügyminisztere, anyja Völgyessy Ernesztina volt.[3] Jogot végzett, majd 1911 és 1914 között a Pénzügyminisztériumban, utóbb a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott fogalmazó gyakornok és segédfogalmazó beosztásban. Az első világháborúban katona volt, 1916-tól mint huszárfőhadnagy. 1919 elejétől dolgozott a Külügyminisztériumban, ahol 1938-ig fokozatosan haladt a szamárlétrán: segédtitkár, titkár, osztálytanácsos, majd 1938-ban miniszteri tanácsos lett. 1937-ben került át a diplomáciai karba Hory András kezdeményezésére, ekkor került Magyarország varsói követségére Hory helyetteseként.[4] 1939 szeptemberében a második világháború kitörésekor - Lengyelország megszállásának kezdetekor - a magyar követség személyzetének menekülnie kellett. Kristóffy akkor családjával, két kisgyerekkel együtt volt kénytelen vállalkozni erre a kalandos útra, amiből tulajdonképpen Hory gesztusa mentette ki: míg a lengyel kormány Románia irányába menekült - és így velük együtt a magyar követség személyzete is - Hory Kristóffyt Budapestre küldte jelentéstételre. Ugyanebben az időben Magyarország és a Szovjetunió között nem volt diplomáciai kapcsolat, mivel hazánk 1939 elején csatlakozott az Antikomintern paktumhoz. A néhány nappal korábban, augusztus 23-án aláírt Molotov–Ribbentrop-paktum hatására azonban ezek a kapcsolatok újraéledtek, ismét megnyithattuk a moszkvai követségünket. A követi megbízást végül az épp ebben az időben hazaérkező Kristóffy kapta. Ezzel akaratlanul is kiváltotta Hory nemtetszését és sértettségét, hiszen a diplomáciai karban egy 1941 februárjából ránk marad rangsor szerint Hory a 3., Kristóffy - aki akkor már moszkvai követünk volt - a 36. helyen állt. Kristóffy 1939. szeptember 30-án kapta a moszkvai követség vezetésére vonatkozó megbízását.[5] Elődjével, (Jungerth-Arnóthy Mihály) ellentétben nem volt az orosz ügyek szakértője. Kristóffy keveset tudott a szovjet magyar emigráció történetéről, gondjairól stb. Nem voltak a moszkvai diplomaták körében kapcsolatai sem, ami akadályozta abban, hogy a problémákat megismerje. 1941. június 23-ig, a Szovjetunió lerohanását követő napig töltötte be tisztségét.[6] Kristóffy Moszkvából hazatértét követően a minisztériumba került, majd Kolozsváron nemzetiségi ügyekkel foglalkozott. 1943. augusztus 18-án nevezték ki koppenhágai követnek, de csak 1944 elején érkezett meg állomáshelyére. Az ő feladata volt a követség felállítása (korábban nem volt követségünk Dániában), és a nyugattal való kapcsolatkeresés. Bekapcsolódott a németek elleni dániai ellenállási mozgalomba is. A Szálasi-puccsot követően Kristóffy a követség teljes személyzetével és irattárával együtt Stockholmba (más forrás szerint Malmöbe) menekült, emiatt távollétében 1944 decemberében halálra ítélték. 1945 májusában tért vissza Koppenhágába, ahol a Vöröskeresztnél dolgozva segítette Magyarországot mentőautók és gyógyszerek küldésével. 1946-ban hazatért, igazolták, majd nyugállományba helyezték. 1949-ben nyugdíját megvonták, 1951-ben kitelepítették. 1956 novemberében útlevéllel kivándorolt Dániába, ahol Koppenhágában telepedett le. 1969-ben hunyt el Bogø szigetén, a család tanyáján.[4]

Házassága és leszármazottjai

Dr. Kristóffy József 1920. január 31-én, Budapesten, feleségül vette Horváth Erzsébet (1896. június 7.) kisasszonyt, akinek a szülei dr. Horváth Mihály és Eleőd Judit voltak.[7] Kristóffy József egyik gyermeke Kristóffy Judith (szül.: 1927) Svend Sandager Jeppese dán diplomatához ment feleségül, 2014-ben hunyt el.[3][8]

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ Sipos Péter (főszerk.): Magyarország a második világháborúban • Lexikon A-ZS. Arcanum Újságok (1997) (Hozzáférés: 2019. november 5.) arch
  2. ↑ Kristóffi-család
  3. ↑ 3,0 3,1 Csorba József: Magyar történetek, 64. Gondola (2007. december 26.) (Hozzáférés: 20109. november 5.) arch
  4. ↑ 4,0 4,1 Sipos Levente: Kristóffy József moszkvai magyar követ. Rubicon (2011) (Hozzáférés: 2019. november 5.) arch
  5. ↑ Pritz Pál: A magyar külügyi szolgálat története: (1936—1941). Külpolitika, I. évf. 3–4. sz. (1995) 224–225. o.
  6. ↑ Temesvári Tibor: Utolsó követi jelentések Moszkvából 1941-ben. Történelmi emléklap (2010. március) (Hozzáférés: 2019. november 5.) arch
  7. ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest I. kerület - házasságok - Kristóffy József és Horváth Erzsébet házassága
  8. ↑ Lærke Cramon: Et liv er forbi. Judith Sandager Jeppesen (1927 – 2014). Information (dánul) (2014. szeptember 6.) (Hozzáférés: 2019. november 5.)
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Kristóffy_József_(diplomata)&oldid=344629”