Kukulje (Srbac)
| Kukulje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Srbac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 905 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 76,6 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,81 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 44° 59′ 33″, k. h. 17° 24′ 40″44.992500°N 17.411111°EKoordináták: é. sz. 44° 59′ 33″, k. h. 17° 24′ 40″44.992500°N 17.411111°E | |
Kukulje (szerbül: Кукуље), település Bosznia-Hercegovinában, Srbac községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 30, közúton 34 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 13, közúton 16 km-re délnyugatra, az Orbász bal partján húzódó Lijevce polje síkságának déli részén, 102-104 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 927 | 886 |
| Bosnyák | 0 | 2 |
| Horvát | 4 | 6 |
| Jugoszláv | 10 | 0 |
| Egyéb | 9 | 11 |
| Összesen | 950 | 905 |
Története
1535/36-ban Huszrev bég elfoglalta Kobaš és Levač várait, ezzel a térség oszmán uralom alá került. Ekkor ez a terület a Kobaši kádiluk, a Banja Luka-i vijalet és a Boszniai Szandzsák része lett. Később a kadiluk székhelyét Kobašból Banja Lukába helyezték át, Kobaš pedig az alsóbb közigazgatási egységek (kapitányság, megye, járás) székhelye volt. Az osztrák-török háború (1716-18) a pozsareváci békeszerződéssel ért véget, amelyet 1718. június 21-én írtak alá Pozsarevácon. Ausztria megkapta Bijeljinát és a Szávától délre egy keskeny sávot (Brčko, Bosanski Brod, Kobaš, Dubica és Furjan). Abban az időben számos menekült és száműzött érkezett Szlavóniából, Macsóból (Szabács és Loznica) és a Birodalom más elveszett területeiről a kobaškai kapitányságba és Bosznia északi részébe. 1723-ban az osztrák betörések miatt a kapitányság székhelyét Kotorba (a mai Kotor-Varoš) helyezték át. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbiri járáshoz tartozó településnek 78 háztartása és 386 ortodox lakosa volt.[4] 1910-ben a Bosanska Gradiška-i járáshoz tartozó településen 139 háztartást és 786 ortodox lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 290 háztartása és 1662 lakosa volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1943 októberében és novemberében súlyos harcok folytak itt a partizánok és a német csapatok által támogatott csetnikek között. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Srbac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás
A település nyolcosztályos iskolája a razboji „Dositej Obradović” Általános Iskola terüéeti iskolája.
Kultúra
KUD Đerdan Kulturális és Művészeti Egyesület
Sport
Az FK Mladi Krajišnik Kukulje labdarúgóklub a gradiškai területi ligában szerepel
Nevezetességei
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt pravoszláv temploma.
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20559
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20559
- ↑ 3,0 3,1 Popis 2013 u BiH – Srbac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. február 14.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 38. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o.
További információk
