Lőwy Mór (csillagász)

Lőwy Mór
Született
Elhunyt	Párizs
Állampolgársága	osztrák francia
Házastársa	Mathilde Loewy
Foglalkozása	csillagász asztrofizikus
Tisztsége	elnök (1894. január 1. – 1894. december 31., Francia Természettudományi Akadémia)
Kitüntetései	Királyi Csillagászati Társaság Aranyérme (1889)
Halál oka	hirtelen szívmegállás
A Wikimédia Commons tartalmaz Lőwy Mór témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Lőwy Mór (Löwy, Loewy Maurice) (Bazin, 1833. április 15. – Párizs, 1907. október 15.) magyar születésű francia csillagász, matematikus, fényképész. A párizsi Nemzeti Obszervatórium igazgatója.

Élete

Tanulmányait Bécsben végezte, ahol megkezdte tudományos pályafutását. Főként üstökös pályaszámításokkal tűnt ki. 1860-ban U. J. J. Leverrier meghívására Párizsba ment, ahol a "Hosszúságmérési Hivatal" (Bureau des Longitudes; földrajzi hivatal) munkatársa lett. 1878-ban a Nemzeti Obszervatórium (Observatoire National) aligazgatója, majd 1896-tól igazgatója volt. Az égbolt nagy fotografikus térképező munkájának központi irányítója. Különösen a gyakorlati csillagászat és az észlelőeszközök foglalkoztatták, több franciaországi nagy teleszkóp tervezője. Az ún. "könyöktávcső" (coude-refraktor) kidolgozója. A párizsi Obszervatórium nagy coude-távcsövén, munkatársával, Pierre Henry Puiseux-val (1855-1925), mintegy 6000 holdfénykép felhasználásával elkészítették a Hold nagyszabású fotografikus térképét (Atlas Photographique de la Lune, 1896-1910).

Elismerései

• Az angol Királyi Csillagászati Társaság aranyéremmel honorálta
• Francia Becsületrend tiszti keresztje
• Róla nevezték el a 12897. számú kisbolygót
• Nevét egy holdkráter őrzi.

Külső hivatkozások

• Tudósnaptár

További információk

• Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók I. Magyarok a fotográfia történetében. Dunaszerdahely, Nap Kiadó, 2002.
• Bödők Zsigmond: Nobel díjas magyarok. Dunaszerdahely, Nap Kiadó, 2003.
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.