Lobkowitz-palota (Prága)
| Lobkowitz-palota | |
_03.JPG) | |
| Ország |  Csehország |
| Település |
|
| Építész | Carlo Lurago |
| Stílus | reneszánsz építészet |
| Elhelyezkedése | |
 Lobkowitz-palota
Pozíció Prága térképén
| |
 é. sz. 50° 05′ 30″, k. h. 14° 24′ 17″50.091609°N 14.404852°EKoordináták: é. sz. 50° 05′ 30″, k. h. 14° 24′ 17″50.091609°N 14.404852°E | |
| Lobkowitz-palota weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lobkowitz-palota témájú médiaállományokat. | |
A Lobkowitz-palota (csehül: Lobkowiczký palác, Lobkovický palác)) a prágai vár egyik nevezetessége, múzeum és hangversenyterem a vár keleti szélén, a régi várlépcső mellett. Bejárata az Arany utcácskából a keleti kapu felé vezető Szent György utca 3-ból nyílik. Vele szemben áll a 12. században épült Fekete torony és a Daliborka torony.[1] Nem tévesztendő össze a család másik prágai palotájával a Kisoldalban.
Története
Ezen a helyen már a 13. században álltak házak; ezek egyikében lakott IV. Károly és első felesége, Valois Blankaa régi királyi palota felújítása alatt. Életrajzában (Vita Caroli) úgy emlékszik vissza, hogy ebben a házban különös, misztikus dolgok estek meg vele. A mai palotát két, egyaránt a 16. század elején épült, gótikus házból alakíttatta ki a morva Pernstejn család (Přehořovský család), a 16. századi Csehország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb főúri családja, miután ezek a házak az 1541-es nagy tűzvészben leégtek.[1] A gazdagon díszített, reneszánsz épületet a Lobkowitzok 1627-ben vették meg, majd a harmincéves háború (1618–1648) után kora barokk stílusban átépíttették; reneszánsz állapotában csak a palota kápolnáját és két termét hagyva meg. Az épület nagy része 1768-ban leégett; helyreállításával August Anton Joseph von Lobkowitz herceg megrendelésére Johann Ignaz Palliardi is részt vett.[2]
Az épület
A palota leglátványosabb terme a bálterem, aminek falait 17. századi, mitológiai jeleneteket ábrázoló freskók díszítik.
Múzeum
A Lobkowitz-múzeum 2007-ben megnyitott képtárát a legjobbnak tartják Prágában. A mintegy 1500 festményt tartalmazó gyűjtemény alapja a Lobkowicz család hercedi ágának magángyűjteménye. A falakon egyebek közt Canaletto, id. Pieter Brueghel (Szénakaszálás), Velázquez, Veronese, Rubens, Bellotto és Lucas Cranach művei függenek. A kiállításon a festményeken kívül porcelánokat, kerámiákat, puskákat, hangszereket tekinthetünk meg — utóbbiak mellett Mozart és Beethoven egyes műveinek eredeti kottáit is.[1] A múzeum boltjában némely kiállított tárgyak hiteles másolatait is megvásárolhatjuk. A Nemzeti Múzeum kiállítása Csehország történelmét mutatja be. A hangszer-és kottagyűjteményben olyan különlegességek is vannak, mint Beethoven 4. és 5. (Sors) szimfóniájának kézirata, valamint Händel: Messiás (Händel) oratóriumának Mozart-féle, áthangszerelt változata.
Kávézó
Prága talán leghíresebb kávézója főleg fantasztikus panorámájáról nevezetes: ablakaiból lepillanthatunk a Kisoldalra és a Moldva túlpartján elterülő történelmi városrészekre.
Koncertterem
A palota 17. századi barokk hangversenytermében minden nap 13:00-kor klasszikus koncertet adnak.
Látogatható
A várba váltható kombinált jegyek ide nem érvényesek, külön jeggyel tekinthető meg naponta 10:00–18:00 között:[1]
- A „szimpla”, tehát az épület és a kiállítások megtekintésére jogosító jegy ára 2016-ban 275 Czk volt; 7–15 éveseknek, diákoknak és nyugdíjasoknak 200 Czk; családi jegy 690 Czk. A belépőjegy felmutatója 10 % kedvezményt kap a kávéházban.
- A múzeumba és a 13:00-s koncertre is érvényes „kombinált jegy” ára 590 Czk volt.
A készülékből hallgatható tárlatvezető megismertet a cseh történelem viharos évszázadaival.
Jegyzetek
Források
- Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest, 1971)
- Prague.eu: Lobkowicz Palace and Museum (Lobkowiczký palác)
- Prague.net: Lobkowicz Palace at Prague Castle
- Lobkowitz-palota
- ↑ Barangoló: Prága barangoló útikönyv. Lingea, Berlitz, 2016. p. 39.
További információk
- Emanuel Poche: Prahou krok za krokem [Prágán keresztül, lépésről lépésre]. Panorama, Praha 1985, 104–105. oldal (csehül).
- Pavel Vlček a kol.: Umělecké památky Prahy – 4. Pražský hrad a Hradčany [Prága műemlékei – 4. Prágai vár és Hradcany]. Academia, Praha 2000, ISBN 80-200-0832-2, 203–208. oldal(csehül) (521 oldal).
- Helmut Zeller, Eva Gruberová: CityTrip plus: Prag. Reise Know-How Verlag, Bielefeld 2015, ISBN 978-3-8317-2633-2, 207–208. oldal (312 oldal)
- Petr Vorel: Páni z Pernštejna. Vzestup a pád rodu zubří hlavy v dějinách Čech a Moravy. Rybka Publishers, Praha 1999, ISBN 80-86182-24-X (csehül) (318 oldal). [Pernštejn urai. Az Aurochs család felemelkedése és bukása Cseh- és Morvaország történetében]
