Mátyás Csaba (erdőmérnök)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Mátyás Csaba
Született1943. július 15. (81 éves)
Marosvásárhely
ÁllampolgárságaAz adatok szerializációja sikertelen
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaerdőmérnök,
ökológus,
egyetemi tanár,
akadémikus

Mátyás Csaba (Marosvásárhely, 1943. július 15. –) magyar erdőmérnök, ökológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az erdők genetikája és evolúcióökológiája, illetve az erdőnemesítés. 1989 és 1994 között az Erdészeti és Faipari Egyetem (2000-től a Nyugat-magyarországi Egyetem része) tudományos rektorhelyettese, 1998-tól az egyetem Környezettudományi Intézete igazgatója.

Életpályája

1961-ben Sopronban, a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett, majd felvették az Erdészeti és Faipari Egyetemre. Az első két év elvégzése után 1963-ban ösztöndíjjal átkerült a Drezdai Műszaki Egyetemre és itt szerzett erdőmérnöki diplomát 1967-ben. Ezt követően rövid ideig gyakorló erdészként dolgozott, majd az Erdészeti Tudományos Intézet sárvári Erdészeti Magvizsgálati Laboratórium vezetőjévé nevezték ki. 1975-ben az intézet szombathelyi Kámoni Arborétumának lett vezetője. Itt 1986-ig dolgozott. Ezt követően visszatért az Erdészeti és Faipari Egyetemre, ahol a növénytani tanszék vezetőjévé nevezték ki egyetemi tanári beosztásban. Tisztségét 1994-ig töltötte be. Közben 1989 és 1994 között az egyetem tudományos rektorhelyettesi tisztségét is viselte. 1998-ban az egyetem Környezettudományi Intézetének igazgatójává nevezték ki. Magyarországi állásai mellett 1984 és 1986 között a Torontói Egyetem meghívott kutatója, 1994–1995-ben Fulbright-professzorként a kaliforniai Erdészeti Genetikai Intézet kutatója volt. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. 1979-ben védte meg a mezőgazdasági tudományok kandidátusi, 1987-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Erdészeti Bizottságának lett tagja, majd 1990 és 1996, valamint 2000 és 2008 között elnöke. Emellett bekerült a Környezettudományi Elnöki Bizottságba és a Veszprémi Akadémiai Bizottságba is. 2001 és 2004 között a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének doktori képviselője volt, majd beválasztották az akadémia levelező, 2010-ben pedig rendes tagjai sorába. Akadémiai tisztségein kívül 1990 az Erdészeti Kutatóintézetek Nemzetközi Szövetsége genetikai alosztályának elnöke, 2001-ben a Magyar Akkreditációs Bizottság tagja lett. Az Acta Silviatica Lignaria című tudományos folyóirat főszerkesztője, valamint az Annals of Forest Science, a Forest Genetics és a Silvae Genetica szerkesztőbizottsági tagja. Két lánya, hat unokája van.

Díjai, elismerései

Főbb publikációi

  • A fenyők termesztése és a fenyőgazdálkodás (társszerző, 1978)
  • An Introduction to Forest Tree Improvement (1983)
  • Az erdők nagy képeskönyve (1986)
  • Nemesített erdészeti szaporítóanyag-ellátás (1986)
  • Genetics of Scots Pine (társszerk., 1991)
  • Effect of Geographical Transfer on Growth and Survival of Jack Pine (Pinus banksiana Lamb) Populations (társszerző, 1992)
  • Modeling Climate-change Effects with Provenance Test Data (1994)
  • Erdei fák és cserjék elterjedése (1995)
  • Erdészeti ökológia (1997)
  • Perspectives of Forest Tree Breeding (1997)
  • Forest Genetics and Sustainability (1999)
  • Erdészeti-természetvédelmi genetika (2002)
  • Bioclimate and Natural Hazards (2008)
  • Climate Change at the Xeric Limits: An Ecological Time Bomb Stays Undetected (2010)
  • Agrárklíma: az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei; szerk. Bidló András, Király Angéla, Mátyás Csaba; NYME, Sopron, 2014
  • Gének, ökoszisztémák, gazdálkodás : erdészet, paradigmaváltás után. Székfoglaló előadások a Magyar Tudományos Akadémián, 2014
  • Agrárklíma 2.: Az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése. Előzetes eredmények; szerk. Bidló András, Király Angéla, Mátyás Csaba; NYME, Sopron, 2016

Jegyzetek

Források