Max Porter (író)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Max Porter
SzületettMax John Porter
1981. augusztus 27. (43 éves)
High Wycombe, Buckinghamshire, Anglia, Egyesült Királyság
ÁllampolgárságaAz adatok szerializációja sikertelen
Nemzetiségeangol
SzüleiLucy Millar
John Porter
Foglalkozásaíró
IskoláiCourtauld Institute of Art

Max Porter (High Wycombe, 1981. augusztus 27. –) angol író, korábban könyvkereskedő és szerkesztő, aki leginkább a Grief is the Thing with Feathers című debütáló regényéről ismert.[1]

Háttér

Porter 1981-ben született High Wycombe-ban, és a londoni Courtauld Institute of Art[2] művészettörténet szakán szerzett diplomát, majd MA diplomát radikális performanszművészetből, pszichoanalízisből és feminizmusból.[3][4] Írói karrierje előtt Porter a Daunt Books[5] chelsea-i fiókját irányította,[6] és 2009-ben elnyerte az Év Könyvkereskedője díjat. 2019-ig a Granta és a Portobello Books szerkesztői igazgatója volt.[7] 2019-ben Portert a Cheltenhami Irodalmi Fesztivál[8] vendégkurátorának nevezték ki.[9]

Művei

A Grief is the Thing with Feathers a próza és a költői stílusok keveréke egy varjúról, aki meglátogatja egy Ted Hughes-tudós és két kisfia gyászoló családját.[10] Erősen támaszkodik Hughes Crow: From the Life and Songs of the Crow című művére, és a címe Emily Dickinson "Hope is the thing with feathers" című művéből származik. 2016-ban a Grief elnyerte a Sunday Times PFD Young Writer of the Year Award (az év fiatal írója) díját,[11] a Books Are My Bag Readers' Award szépirodalmi díját,[12] és a Nemzetközi Dylan Thomas-díjat.[13] Bekerült a Guardian First Book Award-ra[14] és a kísérleti írásért járó Goldsmiths-díjra is.[15] Huszonhét nyelvre fordították le.[16] A Grief is the Thing with Feathers című darab Enda Walsh[17] rendezésében és Cillian Murphy főszereplésével készült, amelyet 2019. március 25-én mutattak be Dublinban, és bemutatták még Londonban és New Yorkban is.[18] Egy interjúban Porter részletezi a Grief színpadra adaptálásának tapasztalatait: "Cilliannal és Endával is az volt a célunk, hogy a produkció a lehető leghűebb legyen a könyvhöz. Nem változott a vége és nem cserélték egyik funkciót a másikra."[19] Cillian Murphy elnyerte az Irish Times Theatre díját a "legjobb színész" kategóriában a gyászoló apa alakításáért.[20] A darab a New York Times kritikusának válogatása volt és Ben Brantley azt írta, hogy az előadás „gyönyörűen megidézi azt a módot, ahogyan az egész világ apokaliptikusnak tűnik egy személyes tragédia után”.[21] 2019. március 5-én Porter második könyve, a Lanny megjelent a Faber gondozásában, és felkerült a 2019-es Wainwright-díjra[22] és a 2019-es Man Booker-díjra, valamint bekerült a 2019-es Gordon Burn(wd)-díjra[23] is.[24] A Faber úgy írja le a Lanny-t, mint "történet egy családról, amelynek faluját élők és holtak népesítik be". A könyv a vidéki angol közösségi életet és a gyermekkori mítoszokat vizsgálja válaszul a társadalmi megosztottságra és az ökológiai válságra. A könyvből Rachel Weisz főszereplésével készült film.[25][26] 2021-ben Faber kiadta a The Death of Francis Bacon című hibrid verses prózai művet, amelyet a kiadók "hét rendkívüli írott képnek, a művész elméjének robbanásszerű végső működéséről" jellemeznek.[27] A Francis Bacon halála Francis Bacon életének utolsó napjaiban játszódik, amikor Madridban haldoklik, és zsigeri költői nyelven íródott, amely megfelel Bacon festészeti stílusának. Porter úgy írja le a szöveget, mint "próbálj festményként írni, nem róla; kísérlet a gondolat, a küzdelem, a gondolat harcának megismétlésére, de a szemnek a festett képpel való szembenézésének puszta energiáját is", amely "hosszú elfoglaltság [...] Francis Baconnal".[28] Stuart Kelly a Scotsman számára írt kritikájában azt állítja, hogy a hibrid mű "nem regény, művészetkritika vagy életrajz", hanem ez "egy nagyon megindító ábrázolása egy felbomló elmének a halál torkában", megjegyezve Dylan Thomas hatását Porter „apokaliptikus” írásmódjára.[29] Kiadója, a Faber and Faber bejelentette, hogy Porter következő regénye, a Shy – „egy problémás tinédzser többszólamú története” – 2023. április 6-án jelenik meg az Egyesült Királyságban.[30]

Bibliográfia

Regények/novellák

Elbeszélések

Költészet

  • "Kneeling Shepherd (i.m. David Miller)" in The Guardian (2017)[36]
  • Jerome's Study, with Catrin Morgan (artist), Prototype publishing (2018)
  • "Myth of the Mole", with S.J. Fowler, in POETRY (2019)[37]

Non-fiction

  • "Dying on the Toilet", an essay on Francis Bacon's painting Triptych May–June 1973 (2016)[38]
  • "When I Lost My Father, I Lost His Voice Too", personal essay on BuzzFeed (2016)[39]
  • Studies for Studies (2017, contributor: by artist Catrin Morgan)[40]
  • Jerome’s Study (2018, with Catrin Morgan)[41]
  • 'Max Porter on Paul McCarthy's 'Piccadilly Circus: Fan Letter', Frieze(wd) Issue 200 (2019)[42]
  • Introduction to Time Lived, Without Its Flow by Denise Riley(wd) (Picador, 2019)
  • "How My Son's Love for Crystal Palace Made Me Fall For Football", autobiographical essay in Mundial[43]
  • "It Could Be Any Book" in The Gifts of Reading: An Anthology of Essays About the Joys of Reading, Giving and Receiving Books, curated by Jennie Orchard (2020)[44]
  • "Spirit D'escalier the Size of a Country", for the Aitken Alexander Isolation Series (April 2020)[45]
  • "It's So Good" (March 2021)[46]
  • "Poo Fairy" (March 2021)[47]

Egyéb

  • "Ground" in Nicola Hicks: Keep Dark (2018)[48]
  • It's Going To Be A Bright New Day: Would You Rather, with Bonnie Prince Billy (2020, pamphlet)[49]
  • Lyrics for 'Bed in the River' by Joan Shelley (May 2020)[50]
  • "MAN" and "WOMAN" lyrics for album DEAD CLUB by Tunng (2020)[51]
  • Lyrics for EP Three Feral Pieces by Bonnie "Prince" Billy and Nathan Salsburg (April 2021)[52]
  • All of this Unreal Time (film and art installation, Manchester International Festival, July 2021)[53] Written by Max Porter, featuring Cillian Murphy (actor), directed by Aoife McArdle(wd) (director), music by Aaron Dessner(wd), Bryce Dessner(wd), and Jon Hopkins(wd)

Jegyzetek

  1. ↑ Porter, Max (2016-04-03), Max Porter @ 5x15 - Grief is the Thing with Feathers, <https://www.youtube.com/watch?v=m6jOh6-TyUs>. Hozzáférés ideje: 2019-06-21
  2. ↑ A The Courtauld Institute of Art a Londoni Egyetem önkormányzati főiskolája, amely a művészettörténet és a restaurálás történetének tanulmányozására szakosodott.
  3. ↑ Crown, Sarah. „Max Porter: 'The experience of the boys in the novel is based on my dad dying when I was six'”, The Guardian, 2015. szeptember 12. (Hozzáférés: 2019. június 22.) (British English nyelvű) 
  4. ↑ Max Porter: 'I love slang, I love hip-hop. I love the proper use of language' (English nyelven). The Guardian , 2019. február 22. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
  5. ↑ A Daunt Books egy londoni könyvesbolt-lánc, amelyet James Daunt alapított (Achilles James Daunt, született: 1963. október 18., brit üzletember) hagyományosan az útikönyvekre specializálódott. Eredeti Marylebone-i fiókja, amelyet 1912-ben nyitottak meg, azt állítja, hogy ez az első egyedi építésű könyvesbolt a világon.
  6. ↑ Max Porter: Interview | The Bookseller. www.thebookseller.com . (Hozzáférés: 2019. június 21.)
  7. ↑ Allardice, Lisa. „Max Porter: 'I love slang, I love hip-hop. I love the proper use of language'”, The Guardian, 2019. február 22. (Hozzáférés: 2019. június 21.) (British English nyelvű) 
  8. ↑ A The Times and The Sunday Times Cheltenham Literature Festival, egy nagyszabású nemzetközi irodalmi fesztivál, amelyet minden év októberében rendeznek meg az angol fürdővárosban, Cheltenhamben, és a Cheltenham Festivals része, 'mely a jazz, zenei és tudományos fesztiválokért is felelős.
  9. ↑ The Times and The Sunday Times Cheltenham Literature Festival Announces 70th Anniversary Celebrations: 'Seven at Seventy' (English nyelven). Cheltenham Festivals . [2021. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  10. ↑ Porter, Max. Grief is the Thing with Feathers. London: Faber and Faber (2016). ISBN 9780571327232 
  11. ↑ Max Porter, Winner 2016
  12. ↑ Books Are My Bag Reading Awards (English nyelven). National Book Tokens . (Hozzáférés: 2019. június 22.)
  13. ↑ Dylan Thomas award goes to Max Porter's 'extraordinary feat'. The Guardian , 2016. május 14. (Hozzáférés: 2019. június 21.)
  14. ↑ „Guardian first book award 2015 longlist – in pictures”, 2015. augusztus 14. (Hozzáférés: 2019. június 21.) 
  15. ↑ The Goldsmiths Prize 2015: Grief is the Thing with Feathers. The Goldsmiths Prize . (Hozzáférés: 2019. június 21.)
  16. ↑ Porter, Max. Lanny. London: Faber, Biography Sleeve. o. (2019). ISBN 978-0-571-34028-6 
  17. ↑ Enda Walsh (született 1967) ír drámaíró.
  18. ↑ Grief is the Thing with Feathers (en-US nyelven). Wayward Productions . (Hozzáférés: 2019. június 21.)
  19. ↑ Ganatra, Shilpa: Max Porter: Pushing the boundaries of the written word (English nyelven). The Irish Times . (Hozzáférés: 2019. június 21.)
  20. ↑ The Irish Times Irish Theatre Awards: And the 2019 winners are . . . (English nyelven). The Irish Times . (Hozzáférés: 2019. június 21.)
  21. ↑ Brantley, Ben. „Review: What the Crow Knows in 'Grief Is the Thing With Feathers'”, The New York Times, 2019. május 12. (Hozzáférés: 2019. június 22.) (en-US nyelvű) 
  22. ↑ A Wainwright Prize egy olyan irodalmi díj, amelyet évente ítélnek oda a legjobb általános szabadtéri, természeti és egyesült királyságbeli utazási alkotásokért.
  23. ↑ Gordon Burn-díj
  24. ↑ Lanny | Faber and Faber. Faber
  25. ↑ Weisz to star in film adaptation of Porter's Lanny | The Bookseller. www.thebookseller.com . (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  26. ↑ Clarke, Stewart: Rachel Weisz Set to Produce, Star in 'Lanny' Adaptation (English nyelven). Variety , 2019. március 7. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  27. ↑ Announcing Max Porter's The Death of Francis Bacon (en-US nyelven). Faber & Faber Blog , 2020. október 20. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  28. ↑ Max Porter introduces The Death of Francis Bacon | 7 January 2021, <https://www.youtube.com/watch?v=OT3gARLnjpY>. Hozzáférés ideje: 2021-04-06
  29. ↑ Book review: The Death Of Francis Bacon, by Max Porter (English nyelven). www.scotsman.com . (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  30. ↑ Faber announces publication of Max Porter’s new novel | News (en-US nyelven). Faber , 2022. március 31. (Hozzáférés: 2022. június 7.)
  31. ↑ Eight Ghosts Book. English Heritage . (Hozzáférés: 2019. június 22.)
  32. ↑ Brother | State of Mind (en-US nyelven). Granta Magazine , 2017. augusztus 3. (Hozzáférés: 2019. június 23.)
  33. ↑ Foyles / Pursuit: The Balvenie Stories Collection. www.foyles.co.uk . (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  34. ↑ Tank Magazine / Pressure Issue: Issue 86 (British English nyelven). Tank Magazine . (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  35. ↑ INQUE Magazine. INQUE Magazine . (Hozzáférés: 2022. június 7.)
  36. ↑ „The Saturday poem: Kneeling Shepherd i.m. David Miller”, The Guardian, 2017. január 28. (Hozzáférés: 2019. június 23.) (British English nyelvű) 
  37. ↑ Myth of the Mole by S.J. Fowler, Max Porter (English nyelven). Poetry Magazine . Poetry Foundation, 2021. április 6. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  38. ↑ Porter, Max: Dying on the Toilet (English nyelven). The Paris Review , 2016. június 13. (Hozzáférés: 2019. június 23.)
  39. ↑ Porter, Max: When I Lost My Father, I Lost His Voice Too (English nyelven). BuzzFeed . (Hozzáférés: 2019. június 23.)
  40. ↑ Studies for Studies (en-US nyelven). Women's Studio Workshop . (Hozzáférés: 2019. június 23.)
  41. ↑ Jerome's Study (British English nyelven). Prototype . (Hozzáférés: 2019. június 23.)
  42. ↑ Max Porter on Paul McCarthy's 'Piccadilly Circus' | Frieze (English nyelven). Frieze . (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  43. ↑ HOW MY SON'S LOVE FOR CRYSTAL PALACE MADE ME FALL FOR FOOTBALL (English nyelven). MUNDIAL . [2021. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  44. ↑ The Gifts of Reading (en-US nyelven). Weidenfeld & Nicolson (2020. március 17.) 
  45. ↑ The Aitken Alexander Isolation Series: Spirit D'escalier the size of a country by Max Porter | Aitken Alexander Associates (British English nyelven). (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  46. ↑ It's so good | Passa Porta (English nyelven). www.passaporta.be . (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  47. ↑ BBC Radio 4 - Outsiders: Poo Fairy by Max Porter. www.bbc.co.uk . (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  48. ↑ Nicola Hicks - Keep Dark (en-US nyelven). ELEPHANT . [2019. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 23.)
  49. ↑ It's Going To Be A Bright New Day: Would You Rather, with Bonnie Prince Billy (English nyelven). Rough Trade Books . (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  50. ↑ Bed in the River, by Joan Shelley. Joan Shelley . (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  51. ↑ tunng Presents...DEAD CLUB | Full Time Hobby. www.fulltimehobby.co.uk . (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  52. ↑ Three Feral Pieces, by Bonnie "Prince" Billy, Nathan Salsburg, Max Porter. Nathan Salsburg . (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  53. ↑ House, Manchester International Festival Blackfriars: All of This Unreal Time (English nyelven). Manchester International Festival . (Hozzáférés: 2021. július 19.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Max Porter (writer) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Max_Porter_(író)&oldid=692104”