Michael Weiss (krónikaíró)

Michael Weiss
Született	Medgyes
Elhunyt	Brassó
Állampolgársága	erdélyi
Foglalkozása	politikus történész krónikaíró
Tisztsége	az erdélyi országgyűlés tagja (1594–)
Halál oka	lefejezés
A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Weiss témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Michael Weiss (Medgyes, 1569. január 13. – Brassó, 1612. október 16.) Brassó város bírája, krónikaíró.

Élete

Szülei, Johannes Weiss medgyesi polgármester és Gertrude Wolf 1586-ban pestisben elhaláloztak. Elemi iskoláit szülővárosában végezte. 14 éves korában a jezsuiták kolozsvári kollégiumába került, ahol két évet töltött; itt tanulta meg a magyar nyelvet s a latin nyelv ismeretében is annyira előhaladt, hogy már ekkor latin verseket irt. Mint titkár gróf Hardegg Ferdinand szolgálatába állott; innen a magyar udvari kancelláriához ment hivatalnoknak. Érdemeiért a király 1589. március 21-én őt és testvéreit magyar nemességre emelte. Ezt követően néhány hónapig Heidelbergben tanult, majd 1590-ben visszatért hazájába. 1594-ben az országgyűlésen ő volt Brassó követe; itt ismerkedett meg Rákóczi Zsigmonddal. 1600-ban városi tanácsos lett Brassóban, ebben a minőségében ő felelt a várfalak és bástyák karbantartásért. Székely Mózes erdélyi fejedelem 1603. július 17-én Erdély Mohácsának is nevezett csatában életét veszítette, ahol 4000 magyar és székely halt meg. Székely Mózes halálát követően Weiss maga temette el saját kertjében a fejedelem fejét. Később ezen a helyen az Európa Szálló épült fel, ahol elhelyezték a Székely Mózes halálára emlékező vörös márvány táblát. 1612-ben lett városbíró. Viszontagságos életében főképp diplomáciai tehetségével tűnt ki; Bocskai István, Rákóczi Zsigmond és a Báthoriak többször küldték követségbe. Miután Báthory Gábor bevette Nagyszebent és a szászok önállósága veszélybe került, 1611-ben Weiss szövetségre lépett ellene Radu Șerban havasalföldi fejedelemmel és a Barcaság népét is maga mellé állította. Báthory Gábor döntő győzelmet aratott 1612-ben, a földvári csata után menekülő Michael Weisst pedig Báthory hajdúi fogták el és végezték ki. Fejét levágták s Szebenbe küldték a fejedelemhez, aki azt a piacon nyársra vonatta. Korának és különösen Brassó város történetének megvilágítására megbecsülhetetlen krónikát hagyott hátra: Liber Annalium raptim scriptus címmel.

Források

• Cziráki Zsuzsanna: Az erdélyi szászok története: Erdélyi szász irodalomtörténet. Kozármisleny: Imedias. 2006. ISBN 963 87195 08  
• Mika Sándor: Weiss Mihály 1569–1612: Egy szász államférfiu a XVII. századból. Budapest: Magyar Történelmi Társulat. 1893.  
• Weiss. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  

Kapcsolódó szócikkek

• Ghiczy András