Moór Artúr
| Moór Artúr | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | matematikus |
| Iskolái | Szegedi Tudományegyetem (–1947) |
| Sírhelye | Új köztemető (182-25-24)[2] |
Moór Artúr Elemér[3] (Budapest, 1923. január 8. – Sopron, 1985. augusztus 26.[4]) magyar matematikus, egyetemi tanár. A matematikai tudományok kandidátusa (1956), a matematikai tudományok doktora (1964).
Életpályája
Szegeden érettségizett. 1947-ben diplomázott a Szegedi Tudományegyetem matematika-fizika szakán. Tanulmányait a háború és a hadifogság megszakította. Tagja volt az Eötvös Kollégiumnak; ahol Kalmár László tanította. Az egyetemen is kiváló professzorai voltak: Riesz Frigyes, Haar Alfréd, Kerékjártó Béla, Szőkefalvi Nagy Gyula. Öt évig Szarvason (1947–1950) és Debrecenben középiskolai tanár volt (1950–1952). 1953-tól Varga Ottó aspiránsa volt a Debreceni Egyetemen. 1956–1968 között a Szegedi Tudományegyetem tanára volt. 1968-ban kinevezték a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem professzorává; 1985-ig ott dolgozott.
Munkássága
Tudományos munkássága rendkívül gazdag; 103 értekezése jelent meg nyomtatásban, főleg németül, többségük külföldi folyóiratokban. Egyik legkiválóbb tagja volt a Varga Ottó vezetésével kialakult debreceni differenciálgeometriai iskolának. Vizsgálataival nemzetközi téren is nagy tekintélyt szerzett, a japán Tenzor Társ. tagjai közé választotta. Főleg a Riemann- és Finsler-geometria kötötte le érdeklődését. A modern differenciálgeometriának szinte minden területén (Weyl, Cartan, Otsuki stb. terek) figyelemre méltó új eredményeket ért el. Foglalkoztatta a modern fizika térelmélete is, több értekezése jelent meg erről a problémakörről. Néhány tanítványa ismert kutató lett; folytatta az általa végzett vizsgálatoknak. Két cikluson át tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Szakbizottságának, a Bolyai János Matematikai Társulatban a soproni tagozat elnökeként igen eredményes munkát végzett.
Magánélete
Felesége, László Piroska középiskolai tanár volt. Házasságukból egy leánygyermek született: Edit. Temetése a Rákoskeresztúri temetőben történt.[4]
Művei
- Vizsgálatok általános metrikus terekben (1955)
- Matematika 1. (1970)
- Matematika 2. (1973)
- Matematikai képletgyűjtemény (1973)
- Matematika 1-2. (1977)
- Matematika 3-4. (1978)
- Alkalmazott matematika gazdasági szakmérnökök részére (1981)
- Matematika (1984)
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 1,2 1,3 http://forestpress.hu/hu/index.php/hagyomany/tanarok/4523-moor-arthur-elete-es-munkassaga
- ↑ https://real-j.mtak.hu/18165/1/EPA01977_Soproni_Szemle_2009_63_1.pdf
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ 4,0 4,1 Gyászjelentése (angolul)
- ↑ Moór Artúr a Magyar Nemzeti Névtér oldalon
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Tudósnaptár
- Moór Arthur élete és munkássága
- A szegedi matematikai iskola – Matematikai kislexikon 2.
További információk
- Majnár Ildikó: Moór Artúr élete és matematikai munkássága (kézirat, 1987., a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtárában; Moór Artúr értekezéseinek teljes bibliográfiájával)
- Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei és utódai. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1989. (Szeged művelődéstörténetéből 7.)
- Révai új lexikona XIV. (Mah–Nel). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-616-5
- Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerkesztette: Szluka Emil, Schneider László. Budapest, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1988.
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8