Mrđanovci (Kupres, Szerb Köztársaság)
Mrđanovci | |
Közigazgatás | |
Ország | |
Entitás | Szerb Köztársaság |
község | Kupres |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 50 |
Népesség | |
Teljes népesség | 84 fő (2013)[1] |
Népsűrűség | 5,2 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 16,01 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
Mrđanovci (szerbül: Мрђановци) falu Kupres községben Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban. Mrđanovci településnek a Szerb Köztársaság területére eső része.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 79, közúton 111 km-re délre, községközpontjától 1 km-re délkeletre, a Vitorog-hegység területén, a Kupreško polje (Kupresi mező) fennsíkjának középső részén, 1100 – 1200 méteres magasságban fekszik, de egyes részei 1400 méteres magasságba is felnyúlnak. Több kis falucskából áll, melyek többnyire a fennsík északkeleti szélén találhatók.
Népessége
Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
---|---|---|
Szerb | 274 | 84 |
Bosnyák | 0 | 0 |
Horvát | 0 | 0 |
Jugoszláv | 0 | 0 |
Egyéb | 7 | 0 |
Összesen | 281 | 84 |
Története
A térséget 1518 körül foglalta el a török. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a település Blagaj község része volt.[4] 1910-ben a faluban 26 házat, 261 ortodox szerb lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 281-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település egy része a Szerb Köztársasághoz, azon belül Kupres községhez került, másik része pedig a Bosznia-hercegovinai Föderáció részét képező Kupres községben maradt.
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20303
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20303
- ↑ 3,0 3,1 Popis 2013 u BiH – Kupres (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 74. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 274. o.