Némethy György (színművész)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ez a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Némethy György (egyértelműsítő lap).
Némethy György
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1930)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1930)
Született1826. április 24.
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Némethy György témájú médiaállományokat.

Némethy György (Divény, Nógrád megye, 1826. április 24.[1] – Budapest, 1901. december 8.) színész, operett- és népszínmű-énekes, színigazgató, honvédhadnagy, népszínműíró, a pesti Nemzeti Színház tagja.

Pályafutása

Apja, Némety György Divényben a Zichy grófok családi levéltárosa volt, anyja Virág Krisztina. 1842. július 10-én lépett fel először. Az 1840-es évek második felében a vidéki színészet kedvelt tagja volt, Petőfivel együtt működött. A szabadságharc alatt Bem táborában küzdött a 4. vadászezred hadnagyaként; azután ismét visszatért a színészi pályára. 1853. május 9-én és 1854. december 4-én vendégként lépett fel a Nemzeti Színházban a Csikósban. 1855-ben a pesti nemzeti színházhoz szerződött, ahol április 13-án mutatkozott be állandó tagként a Parlagi Jancsiban. A népszínművekben nejével, Eötvös Borcsával, akivel 1859 augusztusában kötött házasságot, a főszerepeket játszotta. 1866-ban ismét vidékre ment, igazgató is volt; ezen vállalata azonban balsikerrel járt. 1881-ben mint jegykiadó-pénztárnok ismét a Nemzeti Színházhoz került és innét 1898-ban nyugalomba vonult. Költeménye a Nemzeti Szinházi Naptárban (1858. A gyujtogató, költ.).

Fontosabb szerepei

  • Andris (Szigligeti I.: A vén bakancsos és fia, a huszár)
  • Dalos Pista (Szigligeti E.)
  • Omár (Gluck: A rászedett kádi)
  • Gaston (Lytten: Richelieu)

Működési adatai

1843: Kecskemét, Pozsony, Győr, 1845–46. Nagyvárad; 1847: Nagybecskerek; 1852: Latabár Endre; 1866: Miskolc; 1867: Kassa; 1869: Nagybecskerek; 1870–72: Miskolc; 1876: Aradi Gerő, Sztupa Andor; 1877–78: Kecskemét; 1879: Homonna; 1880: Nyitra. Igazgatóként: 1873: Szatmár; 1874: Szabadka.

Munkái

  • Dalok Kántor és molnár leánya cz. eredeti népszinműből. Pest, 1857.
  • A víg czimborák, eredeti víg operette egy felv., zenéje Huber Károlytól. Pest, 1863. (Pesten a Nemzeti szinházban négyszer,[2] az Operaházban egyszer[3][4] adatott és Kassán 1865. nov. 15.)

Kéziratban színművei

  • A kántor és molnár leánya, eredeti népszinmű három szakaszban, zenéje Doppler Károlytól (először a pesti Nemzeti Színházban 1857. okt. 19., 25. és Kassán 1862. nov. 9.);
  • Vén darázs, vígj. három felv. (először Pesten 1859. nov. 28.);
  • A gályarab, szinmű öt felv. Hugo V. Nyomorultak c. regénye után színre alkalmazta (először Pesten 1864. márcz. 9., Kassán decz. 17. Később A nyomorultak c. Ism. Greguss Á., Tanulmányok II. 280. l.);
  • A miskolczi kiházasító egylet, ered. korrajz (először Kassán 1873. ápr. 20.);
  • A czigány király, tört. dráma öt szakaszban, Ponson du Terrail Három czimbora c. regényéből színre alkalmazta, először Kassán 1875. ápr. 5.).

Jegyzetek

  1. ↑ Divényi r.k. egyházközség, 1826. évi keresztelések.
  2. ↑ Németh, Amadé. A magyar Opera története. Anno Kiadó, 89. o. (2000) 
  3. ↑ Opera Digitár. (Hozzáférés: 2024. január 29.)
  4. ↑ „Jótékonycélu botrány az operaházban”, Pesti Napló, 1891. február 14. (Hozzáférés: 2024. január 29.) „Csak a legnyíltabb megbotránkozás nyilvánítása a fényes közönség nevében is, lehet méltó visszhang ama skandalózus merényletre, melyet a királyi operaházban ma, a király jelenlétében, a »Fehér-kereszt« egylet javára rendezett hangversenyen, a»Víg czimborák« czímű operett színrehozatala által elkövettek e hangverseny rendezői.” 

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
  • Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
  • Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 1058. o. ISBN 963-547-414-8  
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Némethy_György_(színművész)&oldid=880525”