Nagy Miklós (könyvtáros)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ez a szócikk a könyvtárosról szól. Hasonló címmel lásd még: Nagy Miklós (egyértelműsítő lap).
Nagy Miklós
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
HázastársaFináczy Edit
(h. 1908–1962)
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1904, államtudomány)
SírhelyeFarkasréti temető (56-9-5)[1][2]

Nagy Miklós (Dés, 1881. január 27. – Budapest, 1962. március 12.)[3] magyar könyvtáros, történész, 1921 és 1940 között az Országgyűlési Könyvtár igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Élete

Nagy Miklós és Telegdy Fruzsina fiaként született a Szolnok-Doboka vármegyei Désen. Középiskolai tanulmányait Kolozsváron végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának hallgatója lett, ahol 1904-ben szerzett államtudományi doktorátust. Egyetemi tanulmányai alatt, 1901-ben a képviselőház napidíjasa lett, majd 1904-től 1907-ig naplószerkesztő segédtisztként dolgozott. 1907 és 1917 között a Képviselőházi Könyvtár segédkönyvtárnoka volt.[4] Az első világháború alatt, 1915-ben rövid ideig az keleti fronton szolgált. Miután felmentették a szolgálat alól, hosszabb ideig egyedül látta el a könyvtár mindennapi teendőit. 1917-ben könyvtárnok, 1918-ban főkönyvtárnok lett, és az év végéig Plechl Béla igazgató helyett vezette a könyvtárat. 1920-ban címzetes igazgató lett. Gaál Gaszton, a nemzetgyűlés elnöke 1921 decemberében nevezte ki az Országgyűlési Könyvtár igazgatójának, tisztségét 1940-es nyugdíjazásáig viselte. 1926 és 1934 között a Tisza-évkönyv szerkesztője volt. 1927-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, székfoglalóját A Ghyczyek a magyar nemzet történelmében címmel tartotta 1928 novemberében. 1939-ben az Institut International d Histoire Politique et Constitutionelle nevű nemzetközi politika- és alkotmánytörténeti intézet tagjává választották.[5] Történészként a 19. és 20. századi magyar történelemmel, alkotmánytörténettel, művelődéstörténettel, elsősorban a magyarországi nemzetiségi kérdés történetével, a trianoni békeszerződés történeti előzményeivel, valamint az ezzel összefüggő jogi és történeti kérdésekkel foglalkozott. Könyvtárosként szorgalmazta és előkészítette a kötelespéldány-törvényt, melyet 1922-ben az ő megfogalmazásában terjesztett a parlament elé Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter. Feldolgozta az Országgyűlési Könyvtár történetét is.[6] Élénken részt vett a Horthy-korszak szakmai és társadalmi közéletében. Elnökségi tagja volt a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének és a Magyar Külügyi Társaságnak, valamint tagja volt a Magyar Revíziós Liga, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Bethlen Gábor Szövetség, a Magyar-Székely Szövetség és a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányának is. Hosszú ideig a Szilágyi Dezső téri református templom gondnoka és presbitere volt. Kiválónak beszélt latinul, németül, franciául és románul is.[5] 1949-ben az MTA tanácskozó taggá minősítette vissza, haláláig visszavonultan, rossz anyagi körülmények között élt. 1962-ben hunyt el Budapesten, 81 éves korában. Halála után, 1989-ben az MTA visszaállította levelező tagságát. A Farkasréti temetőben nyugszik, sírját 2004-ben védetté nyilvánították.[7] Házastársa felsővisói Fináczy Edit[8] volt, Fináczy Ernő (1860–1935) pedagógus, egyetemi tanár lánya, akit 1908. július 11-én vett nőül.[9]

Főbb művei

  • Az általános, egyenlő, titkos választójog és a magyar választójogi reform (Budapest, 1911)
  • A magyarországi nemzetiségi kérdés története (Budapest, 1923)
  • Az Országgyűlési Könyvtár története (Budapest, 1929)
  • 1929 A Ghyczyek a magyar nemzet történetében. Turul 1929/1-2 (akadémiai székfoglaló 1928-ban)

Jegyzetek

  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 447/1962. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 29.)
  4. ↑ Nagy Miklós | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 29.)
  5. ↑ 5,0 5,1 Büszkeségünk: Nagy Miklós könyvtárvezető | Országgyűlési Könyvtár. www.ogyk.hu. (Hozzáférés: 2022. január 29.)
  6. ↑ Nagy Miklós - Névpont 2022 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2022. január 29.)
  7. ↑ Nemzeti Örökség Intézete - Nagy Miklós (magyar nyelven). Nemzeti Örökség Intézete - Nagy Miklós. (Hozzáférés: 2022. január 29.)
  8. ↑ Nagy Miklósné gyászjelentése (1979). (Hozzáférés: 2022. január 29.)
  9. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 436/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 29.)

Források

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Nagy_Miklós_(könyvtáros)&oldid=615022”